Felavatták II. János Pál pápa szobrát 2011. június 29-én, Péter-Pál napján este Szentendrén. Az alkotást Paskai László bíboros, nyugalmazott esztergom-budapesti érsek áldotta meg a Péter-Pál-plébániatemplom melletti téren.
A süttői mészkőből készült egész alakos szobor Páljános Ervin szentendrei művész alkotása.

Harrach Péter szavai az ünnepségen: 'II. János Pál hosszú pápasága alatt olyan személyiség bontakozott ki előttünk, aki nemcsak diplomáciai képességeivel, bölcsességével és mély hitével, emberségével keltett szimpátiát a világban, hanem az egyházat is békében és fegyelemben tudta megőrizni'.

II.János Pál volt a legtöbbet utazó pápa: 104 külföldi látogatása során 129 országot keresett fel. Magyarországon két alkalommal járt: 1991-ben és 1996-ban.

2005. április 2-án, 85 éves korában halt meg. Két hónap múlva utódja, XVI. Benedek megindította a boldoggá avatási eljárást. II. János Pált 2011. május 1-jén avatták boldoggá a Vatikánban.

Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=948&articleID=314799&ctag=articlelist&iid=1

II. János Pál: http://www.google.hu/search?q=II.+j%C3%A1nos+p%C3%A1l&hl=hu&client=firefox-a&hs=KDT&sa=G&rls=org.mozilla:hu:official&channel=s&biw=1280&bih=618&prmd=imvns&tbm=isch&tbo=u&source=univ&ei=Hzd6TrSfCsvusgba3qDjDw&ved=0CDUQsAQ

'Péter-Pál Templom

A Péter-Pál Templom (volt Csiprovacska templom) Szentendre legnagyobb temploma eredetileg szintén görögkeleti szerb templomként épült. Nevét a Ciprovacból érkezett menekültek után kapta. Először itt is fatemplom állt, majd 1750-től épült fel a kőtemplom. A szerb lakosság folyamatos hazavándorlása után a XX. században a római katolikus egyház tulajdonába került. A templom berendezése egyszerű, a falak fehérek, freskói nincsenek; korábbi értékes felszerelését a hazatelepülők magukkal vitték. Méretei impozánsak: 300 m2 alapterületű, kb. 1000 fő befogadóképességgel, tornya 33 méter magas.'
Forrás: http://szentendre-plebania.hu/magunkrol/templomok

A templomot is Péter Pálnak hívják, ami mellé a szobrot helyezték. Ezt a szobrot is Paizs Béla bronzöntő műhelye jegyzi, a talapzaton látható jel szerint.