Befalazott erkély párkányán könyöklő női szobor. Évekig jártam munkahelyemre a Thököly úton. Mindig vártam, hogy meglássam, vajon ott van-e még, és vajon miért van ott?
Sajnos bárkit kérdeztem senki nem tudta a választ.
Közel 30 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy megtaláljam a megfejtést. Egy 1982-es újságcikk foglalkozott kimerítően a témával, mert úgy látszik nemcsak engem – akkor még – a közvéleményt is érdekelte.
A cikkből kiderül, hogy a korábbi években többször újság cikk téma volt a szobor legendája.
A készítés időpontja is vitatott volt. Ezt az első róla szóló cikk eldöntötte.
A legkorábbi említés az Est című napilap 1912. május 11.-i számában- eléggé elítélendő módon – történik „Azt hiszi messziről, hogy egy halott kisasszony könyököl az erkélyen, és úgy nézi, hogy a szomszédban teniszt játszanak. Közelebbről nézve kiderül, hogy a halott kisasszony kőből van, csak úgynevezett erkélydísz, házi cifraság. Valljuk meg őszintén ez a látvány kellemetlen és csúf.”
A Tolnai Világlapja 1941 április 23-ik számában pedig a következőket írja:
„Egy építészmérnök feleségét ábrázolja, aki még a világháború idején meghalt abban a pillanatban amikor férje halálhírét megkapta. A halálhír tévesnek bizonyult, és a férj amikor az orosz fogságból hazajött, felállította felesége szobrát az erkélyen és befalaztatta a bejáratot.”
Az Új Idők 1941 márciusi számában ez a sztori így hangzik:
„A világháború kitörésekor ifjú asszony búcsúzott ifjú férjétől és erről az erkélyről nézett a távozó után. Ezen az erkélyen várta évekig férjét, a postát, amely levelet hoz tőle. Halálos hír érkezett s az erkélyen ölte meg a fiatal asszonyt.”

A Magyar Nemzet 1982.XII.14-i számában viszont lehull a lepel.
Idézi az Esti Hírlap 1958. február 7-i számában megjelent, és a legilletékesebb: Dr. Ybl Ervin professzor a neves művészettörténész – a palota építőjének fia hozzászólását:
„A házat annak idején édesatyám Ybl Lajos építész tervezte az első világháború előtt Pápai Manó varrógép kereskedő számára. Akkoriban harmadik egyetemi éveimet a párizsi Sorbonne-on végeztem, és beutaztam egész Franciaországot, hogy műemlékeit tanulmányozzam. Egy alkalommal Bourges-ban jártam,ott láttam Jacques Coeurnek. VII Károly francia király dúsgazdag pénzügyminiszterének XV. századi nagyszerű, kései gót palotáját, melynek bejárata mellett jobbra és balra egy egy kőből faragott kitekintő férfi és nő figyeli: ki akar a kapun belépni. Hazatérve elhoztam e palota képét, s megmutattam atyámnak. Ez az eszme annyira megtetszett neki, hogy a Pápai villa számára is faragtatott ilyen figyelő női alakot Ligeti Miklóssal.”
Ybl Lajos egyébként Ybl Miklós unokaöccse volt.
Pápai Manó a villát leánya Irén számára építette, aki férjével dr. Preszler Jenő ügyvéddel egyetemben úgy vélte: az erkélyszobor-dísz igencsak szépíteni fogja sz épületet.

Ligeti Miklós viszont a Preszler család bizalmas barátja volt. Az ő alkotása többek között a városligeti Anonymus szobor is.

Hát így tűnik tova egy legenda.

Egyébként a szobrot nyáron az előtte lévő fa lombjától alig látni

Füst Milán hatvan év előtti spec. koll-ján így mondta el a szobor jelentését:
'A férjet, mikor reggelente munkába ment, felesége az ablakból figyelte és integetett neki, ahogy a villamoshoz igyekezett. Az asszony meghalt, férje pedig megőrizte lakása befalazott ablakán az asszony emlékét.' A szövegösszefüggés kb. az volt; egy szobor akkor műalkotás, ha kiemelik környezetéből.