A volt jezsuita, 1811-től premontrei Szentháromság-templomot a római "Il Jesu" templom mintájára, 1671-1681 között Báthory Zsófia (II. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége 1660-ig, férje haláláig) adományából I. Lipót császár építette a kassai vértanúk - Kőrösi Márk esztergomi kanonok, Pongrácz István és Grodecz Menyhért jezsuita atyák - Bethlen Gábor felkelése idején bekövetkezett, 1619. szeptember 6-i vértanúhalálának helyén. Báthory Zsófia családi temetkezési helyül is szánta a templomot. A homlokzat késő reneszánsz-kora barokk stílusban épült. A kapu fölött II. Rákóczi György erdélyi fejedelem és Báthory Zsófia egyesített címere, s amellett kétoldalt fekvő téglalap alakú mezőben gyümölcsreliefes füzérdíszű dombormű látható. Az egyesített címeren a középső rész a Báthory-aké: a Sárkány Lovagrend jelképe, a farkával önmagát megfojtó, azaz önmagát feláldozó sárkány által fogott három sárkányfog; a címer többi része az erdélyi fejedelemé: a három kiváltságos erdélyi nemzet - a magyar, a székely és a szász - jelképeit egyesíti, a sas a magyar, a nap és hold a székely és a hét bástya a szász nemzet szimbóluma. A címer körüli latin felirat a következő: "Principissa Sophia Bathory de Somlyo Anno Domini 1681" azaz Somlyói Báthory Zsófia hercegnő az Úr 1681. évében.

---