Tokajban a 47. alkalommal megtartott Írótáborban a záró napon Kodolányi János emléktábláját avatták fel a Millenniumi Irodalmi Emlékparkban, Oláh Katalin Kinga szobrászművész alkotását.

Kettős évforduló fordította a figyelmet a méltatlanul elfeledett Kodolányi Jánosra: születésének 120. és halálának 50. évfordulójára emlékeztek a Tokaji Írótábor utolsó napján.

A rendkívül művelt, sokoldalú Kodolányi Jánosnak, aki író, szellemtörténész, folklorista, filozófus is egy személyben helye van az írók közösségében művei és ma is időszerű kérdésfelvetései és válaszadásai alapján.

Bertha Zoltán, egyetemi tanár az avatáson ünnepi beszédében méltatta az író pályáját: megbecsülését és mellőzöttségét is.
Első gesztusként 1990-ben posztumusz Kossuth-díjjal ismerték el munkásságát,
A domborműves emléktábla avatása a második gesztus az író méltó megbecsülésének.
Kodolányi János elvei, értékei mellett mindvégig kitartott: ezek az egyetemes műveltség, a magyarság féltése és a keresztény alapú világlátás.
Bertha Zoltán ünnepi beszédéből idézzük az alábbi gondolatokat:
" Amikor Kodolányi János emléktáblát avatunk, azt csakis megrendültséggel és meghatottsággal tehetjük...
...igazságai, törekvései mindenkor és megfellebbezhetetlenül a magyar és az emberi megmaradás ügyét szolgálták,"

---