A középkori település köznemesi falu volt, 1597-ben önálló református egyházzal. Az 1687 körül lakatlanná lett település 1711 után népesült be reformátusokkal. akik 1734-ben toronytalan fatemplomot építettek maguknak, hozzá 1780 körül fa harangláb is készült. 1783-ban épült fel a mai toronytalan teremtemplomuk késő barokk stílusban, keleti homlokzattal. A máig megmaradt, többször renovált, megújított népi szoknyás harangláb műemlék jellegű, a templom melletti domboldalon vigyázza a falut máig. Csúcsán egy villámhárító mellett a reformátusság jellemzői találhatóak: iratokat rejtő toronygomb, csillag és a vallási éberségre figyelmeztető bádogkakas alakja láthatóak. A harangláb 75 kg-os harangját Korrents Márk öntötte 1880-ban Egerben.^[1] Ezen kakas alakja a forrásként említett 1989-es kötetben is látható, valószínűleg évtizedekkel korábbi alkotásról lehet szó.

---