Frissítve: 2020.05.17.

1. Mi a Köztérkép?

A közterek és közösségi terek művészi alkotásainak szubjektív bemutatására vállalkozó független és önkéntes munkára épülő webes közösség és adatbázis.

Célunk, hogy tagjainkat minőségi és ténylegesen közös munkára ösztönözzük. Az új adatlapok, vagyis műlapok létrehozása mellett kiemelt szerep jut a kép hozzátöltéseknek és műlap szerkesztéseknek, amelyeken keresztül tagjaink egymásnak segítenek abban, hogy a műlapok gazdagabbak és pontosabbak legyenek.

A Köztérkép egy szerkesztett adatbázis. A feltöltött műlapokhoz bárki új információt adhat, amit első körben a műlap létrehozója, második körben a lap főszerkesztői hagyhatják jóvá.

A műlapok közül a főszerkesztők saját szempontrendszerük alapján, szavazással kiemelik a példaértékű új és időközben bővített feltöltéseket, ezek "Példás műlap"-jelölést kapnak.

Munkánkat önszerveződően végezzük, nonprofit formában. Állami és szakmai szervezetektől függetlenül dolgozunk. Törekszünk az objektivitásra, de az véleményünk szerint csak a számtalan szubjektív nézőpont összességeként valósulhat meg.

2. Vadászterületeink: honnan és mit tölts fel?

a.) Mi a magyar?

Az alábbiakban definiáljuk, mit értünk saját szóhasználatunkban azon, hogy "magyar".

• Magyarország mindenkori közigazgatási területén álló alkotás;
• alkotások bárhol a világban, amelyeket magyar, magyar származású, vagy Magyarországon tartósan megtelepedett művész készített, vagy jelentős magyar eseménynek, személynek állítanak emléket.

b.) Köztéri hazai és magyar vonatkozású művészi alkotások

Köztér számunkra az utca, a tér, a közpark, a játszótér, stb. Innen minden képzőművészeti (továbbiakban művészi) elemet tartalmazó alkotást befogadunk, ami a műlap szerkesztői felületen kiválasztható alkotástípusokba belefér (lásd még "Példák arra, hogy mit ne"). Művészi elemeket nem tartalmazó alkotásokat jelenleg nem várunk.

c.) Közösségi terek művészi alkotásai

Közösségi térként vadászterület számunkra minden olyan közösségi épület, irodaház, stb. belső tere, udvara, kertje, szoborparkja, ahová bejuthatunk. Ezeket a helyeket az alábbi csoportokra bontottuk:

• Templombelső: csak olyan önálló alkotásokat (szobrokat, domborműveket, domborműves emléktáblákat, és üvegablakokat ill. mozaikot) várunk, amelyek nem képezik oltárok, szószékek és ikonosztázok részét, és csak akkor, ha az alkotójuk nevét sikerült dokumentált forrás alapján megállapítani.
  Csak a templom belső terei tartoznak ide.
• Temető, sírkert: ezekről a helyekről csak olyan önálló alkotásokat (szobrokat, domborműveket, domborműves emléktáblákat és mozaikot) várunk, ha az alkotó nevét dokumentált forrás alapján sikerült megállapítani.
• Múzeum területe: Nem várunk kiállítási tárgyakat, csak nyitott múzeumkertekből szobrokat, domborműveket és domborműves emléktáblákat. Kifejezetten múzeumban avatott alkotások jöhetnek.
  Korábban köztéren álló, és most csak múzeumban fellelhető alkotás fotózható, de műlapot lehetőleg az eredeti helyén bemutatva hozunk létre.
  Ide tartozik a múzeum udvara és kertje is.
• Oktatási intézmény területe: innen jöhetnek a szobrok, domborművek, domborműves emléktáblák, muráliák, üvegablakok, pannók, gobelinek, valamint kisplasztikák, szobrok, ha azok rögzítve vannak és alkotójuk dokumentált; szobrász, ill. képzőművész.
• Egyéb intézmény területe: azonos az oktatási intézménnyel.
• Egyéb kert, park vagy udvar: szobrokat, domborműveket, domborműves emléktáblákat és muráliákat tölthetsz fel innen, de lényeges szempont, hogy szabadon megközelíthető legyen a terület, vagy a szabad panoráma része (lásd d.) pont).

Tekintettel arra, hogy folyamatosan változhat és nehezen ellenőrizhető az, hogy egy közösségi térben álló alkotás épp kinek a tulajdona, illetve hogy az szabadon megközelíthető, fotózható-e, így ezekre nem fogalmazunk meg szabályt.

d.) Köztérről látható szabad panoráma részeként fotózható udvarokban és kertekben álló szobrokat, domborműveket, domborműves emléktáblákat és muráliákat is feltölthetsz, de ezeknél is jelölnöd kell, hogy "Nem köztér". Az egyetlen, és jogi szabályzatunkban részletesen kifejtett feltétel az, hogy az alkotás nyilvános bemutatása ne ütközzön jogi akadályba. A "Panorámaszabadság" megalapozza számunkra a köztéri, ill. köztérről látható művek bemutatását - ezt fontos minden tagunknak ismerni.

e.) Külföldi, nem magyar vonatkozású alkotások

Külföldi, nem magyar vonatkozású alkotások esetén csak önálló, körbejárható, építmények részét nem képező szobrokat várunk dokumentált forrás alapján kikutatott, pontos évszámmal alkotóval és leírással. Köztérről, ill. intézmények esetén kizárólag kertekből, udvarokból, szoborparkokból várunk alkotásokat, és komolyabb elvárásokat is támasztunk ezeknél a műlapoknál, hogy ne érkezzenek tömegesen az alacsonyabb értékű művek és/vagy műlapok. A feltételeket a kitöltésnél mutatjuk.

f.) Példák arra, hogy mit ne

• Nem várjuk a művészi elemek nélküli emlékőrzőket. Így nem szeretnénk bemutatni minden székelykaput, kopjafát, pléh korpuszt vagy korpuszt nem tartalmazó keresztet, napórát, kopogtatót, egyedi figurális díszt nem tartalmazó kovácsoltvas kaput, kerékvetőt, határkövet, művészi harangláb nélküli harangot, árvíztáblát vagy más művészi elem nélküli emléktáblát.
  Nem tekintjük művészi elemnek a sorozatdíszeket, vagy az egyedi figurális díszt nem tartalmazó, ill. kizárólag ornamentális (növénnyel díszített) homlokzati épületdíszt, üvegablakot, kovácsoltvas kaput stb.
• Keresztet csak korpusszal, és annak kikutatott alkotójával várunk. Alkotó nélkül csak akkor fogadható el, ha más, önálló figurális elemként elfogadható szobrászati elemet tartalmaz, ill. emlékmű.
• Nem várunk ipari módon sorozatgyártott alkotásokat az utóbbi 1-2 évtizedből.
• Nem egyedi homlokzati épületdíszeket, amik önálló alkotásként sem publikálhatók (tehát, ami nem szobor, dombormű, vagy murália) nem várunk, így záróköveket, maszkokat, ablakkereteket, stb. nem fogadunk el.
• Nem várjuk továbbá a felakasztható (stáció-)domborműveket, keretezett olajfestményeket, táblaképeket.

A Köztérkép a köztéri alkotások bemutatására és megőrzésére jött létre 2006-ban. Elveinkből kifolyólag néha olyan, nem köztéri művek bemutatását utasítjuk el, amelyek kiemelkedő értékek és sokak számára érdekes lenne bemutatásuk. Beláthatjuk, hogy ha minden irányban nyitottak lennénk, fókuszunkat vesztve a teljes adatbázist kaotikusabbá, kereshetetlenebbé és használhatatlanabbá tennénk.

g.) Mit tegyél, ha nem tudod?

Ha bizonytalan vagy, kérdezz a Köztér "Beszéljük meg!" fórumában, hívj meg egy tapasztaltabb szerkesztőt, vagy küldd be a főszerkesztőknek azzal a kérdéssel, hogy belefér-e? Kérünk, hogy a műlap kitöltése során minden relatíve könnyen kideríthető adatot adj meg, fotózd körbe a művet környezetével együtt és írj leírást.

Ne tölts fel olyan alkotást kérdés nélkül, ami nem illik bele egyik kategóriába sem, vagy nem tartalmaz művészi elemet. Kérjük, fogadd el működésünk évei alatt kialakított szabályainkat és tapasztalt szerkesztőink véleményeit.

h.) Anno lehetett, most miért nem?

"Történelmi" okokból nem törlünk korábbi, több évvel ezelőtt feltöltött, jelen elvekbe ütköző műlapokat, mivel azok számos külső linkeléssel rendelkezhetnek: nem kívánunk mi is hozzájárulni a folyamatosan eltűnő webcímek sorához! Ezek a feltöltések értelemszerűen nem használhatók precedensként egyes szerkesztőségi vitákban. Törekszünk szabályaink folyamatos javítására, de ez egy örök folyamat, és nem életszerű minden változást folyton visszamenőlegesen is érvényesíteni.

i.) Néhány szó az alkotókról...

Adatbázisunk egyik legfontosabb paramétere az alkotó megjelölése a műlapokon. Amit beírsz, támaszd alá megfelelő forrással, vagy szignó ill. más, névre utaló jelzésről készült fotóval, ha írásos dokumentáció nem áll rendelkezésre. Amennyiben egy beírt személy nem a mű eredeti létrehozója (alkotói jogok tulajdonosa), vagyis pl. a kivitelezést végezte, restaurálta, másolatot készített: ez az egyén nem számít alkotónak, így jelölnöd kell, hogy "közreműködő".

Alkotónál és közreműködésnél is fontos megadni a pontos szerepet, ami nem feltétlenül az adott művész szakmája, hanem kifejezetten az alkotás létrehozásában betöltött szerepe. Tehát ha egy mű kreatív alkotója építész, akkor a "Tervező" szerepet jelöld. Szobornál alkotók között szerepeljen a talapzatért felelős építész is.

j.) Átmeneti vagy még nem avatott

Az átmeneti jelleggel felállított, kortárs alkotók által létrehozott művészi alkotásokat, installációkat is befogadjuk. Még fel nem avatott köztéri alkotásokat is feltölthetsz, ha azok végleges formájukban állnak helyükön és fotózhatók (nincsenek letakarva).

3. Hogyan működik a publikálás?

Új feltöltőink műlapjait a főszerkesztők hagyják jóvá. Aki már "beletanult" a feltöltésbe és együttműködési készséget mutat, a főszerkesztők szabad publikálásra engedhetik, ezzel válik a tag törzstaggá. Hetente összesen maximum 5 műlap publikálható.

a.) Ismerd meg a technikai feltételeket

Minden publikálással kapcsolatos elvi feltételt jelen szabályzat tartalmaz, a technikai feltételeket pedig a feltöltő űrlapon megjelenő segédletek tartalmazzák. A teljesítendő feltételek függhetnek az alkotás típusától, elhelyezkedésétől és sok paraméterétől. A külföldi nem magyar vonatkozású alkotásokra keményebb szabályok vonatkoznak, mert weboldalunk elsősorban a magyar vonatkozású művekre fókuszál; ezeket ismerjük, ezek irodalmát értjük.

b.) Együttműködés publikálás előtt: közös műlap

A műlapok publikálás előtti szerkesztésekor meghívásos alapon bevonhatsz tetszőleges másik tagot, ha előzetesen ezt leegyeztetted vele, és segítségével már publikálhatóvá válik a lap. Két jó példa van erre:

• távoli alkotáshoz van meg minden infód, de nem tudod lefotózni és megkéred ismerősödet;
• külföldi nem magyar vonatkozású alkotásnál angolul tudó tagot vonsz be, hogy a kutatásba besegítsen.

4. Saját fotók és pontos forrásmegjelölések

Saját fotókat tölts fel az alkotásokról. Ha nincs saját fotód egy létező alkotásról, és nincs kit bevonnod a műlap szerkesztésébe, akkor várd meg, hogy valaki más készítsen műlapot róla, ezt követően add hozzá az információidat, vagy élj a közös műlap lehetőségével.

Ha már nem létező alkotást dolgozol fel, vagy olyan állapotot mutatsz be, amihez archív felvételre van szükség, jelöld meg pontosan a forrást. Weboldal esetén a teljes linket másold be. Nyomtatott forrás megjelölése esetén cím, évfolyam, oldalszám, stb. feltüntetése szükséges.

Ha más weboldalról veszel át szöveges információkat írásaidhoz, akkor minden esetben tüntesd fel a forrást. Weblap esetén mindig linkelj pontosan. Nyomtatott forrás esetén a fotókhoz hasonlóan járj el.

5. Bemutatások, átvett idézetek és helyesírás

Kérjük, hogy ne másolj be több bekezdésnyi alkotás vagy alkotó bemutatásokat más weboldalakról. Egyes szövegrészletek lehetnek értékesek, de itt egy szubjektív és új adatbázist építünk. Amennyiben közismert személy szobráról van szó, tökéletesen elég, ha egy megbízható forrást linkelsz, a művet saját szavaiddal mutasd be és szorítkozz a legszükségesebb vagy kapcsolódó életrajzi elemekre.

Amennyiben forrásokat használsz szöveges leírásaidhoz, jelöld pontosan a forrást, ill. add meg a pontos linkeket. Ha szó szerinti idézeteket veszel át, használd az idézőjelet.

Figyelj a helyesírásra, ami közvetve az egész közösséget minősíti. Használd a böngésző beépített, vagy egy külön szövegszerkesztő ellenőrző lehetőségeit. Amennyiben szöveged nyelvtanilag hibás, a főszerkesztők soron kívül javíthatják azt.

6. Egy műlap = egy alkotás / egy alkotás = több műlap?

Egy műlap egy alkotást mutasson be. Adjuk meg a tiszteletet a műveknek és tegyük visszakereshetővé az egyes alkotásokat azzal, hogy külön-külön részletezzük őket. Például egy épületnek saját alkotóval bíró, témájukban is önálló díszítőszobrait külön műlapokon dolgozzuk fel. Az adott épület szobrai nem "esnek szét" ezzel, hiszen a műlapokat összeköthetjük egy alternatív gyűjtőcím alatt, vagy akár egy gyűjteménybe is szervezhetjük.

Ha - a fenti épületdíszítő szobros példát használva - egy alkotótól származó, egy témát több alakkal megjelenítő alkotás-csoportról beszélünk, azt együtt kell tartani. Abban az esetben tarthatsz együtt több művet, ha az egyébként egymás közelében lévő alkotások készítőit, felállítási idejüket, vagy éppen az összekapcsoló témát (címet) nem tudod megállapítani.

Ha adat-, háttéranyag-hiány miatt tartod egyben a műveket, akkor adhatsz ilyen címet pl.: "Az XY-ház szobrai". Biztosan jön valaki, aki többet tud, aki segít továbbjutni a feldolgozásban.

Amennyiben egy alkotás és/vagy a környezete jelentős változáson megy át egy áthelyezés, vagy más transzformáció során, szükségessé válhat külön műlapon bemutatni az adott állapotot. Különösen igaz lehet ez a nagy jelentőségű alkotásokra. A rendszer lehetőséget biztosít a műlapok megfelelő összekötésére, a változásokat megfelelő leírással kell dokumentálni.

A komolyabb kalandokat megélt szobrok esetében, azok egyedi kapcsolódása miatt nem lehetséges megfelelően pontos technikai és szabályzati kereteket létrehozni, így ezeknél egy, az érintett valamennyi műlaphoz hozzákapcsolt bejegyzés lehet a legjobb eszköz a történet egységes bemutatására.

A fentiek ajánlások, és legtöbbször a közösség tapasztaltabb tagjai és a főszerkesztők is segítenek megtalálni a megfelelő megoldást.

7. Közösségi szerkesztés

a.) Általános keretek

A saját publikálási joggal rendelkező törsztagok maguk publikálják magyar vonatkozású alkotásokat bemutató műlapjaikat. A publikálási joggal nem rendelkező tagok műlapjait, valamint magyar vonatkozással nem rendelkező alkotásokét a főszerkesztők publikálják.

A műlapokra érkező szerkesztések kezelésére elsődlegesen a műlap létrehozója jogosult. Amennyiben 5 napig nem kezeli a szerkesztést, az a főszerkesztők elé kerül jóváhagyásra.

Amennyiben egy tag nem kíván már részt venni a saját lapjaira érkező szerkesztések elfogadásában, akkor a "Beállítások / Közös munka" alatt jelölheti ezt. A nem kezelők, valamint a legalább 6 hónapja be nem lépett tagok szerkesztései azonnal a főszerkesztők elé kerülnek.

A műlapok szerkesztése során futó algoritmusok segítenek a helyes kitöltésben, és jelzik azokat az egyedi feltételeket, amelyek a az aktuális paraméterek alapján érvényesek. Mindemellett lényeges, hogy amennyiben a megjelenített kitöltési javaslatok a jelen működési elvekkel ellentétben állnak, akkor jelen elvek alkalmazandók. Az ilyen és minden egyéb elvi vitában a főszerkesztők jogosultak dönteni.

b.) Főszerkesztők hatásköre, jogai

A főszerkesztők elsősorban a mindenkori Működési Elvek betartására felügyelnek, ezzel összhangban kezelik a publikált műlapokat, nyomon követik a publikálásokat és szerkesztéseket. A saját publikálásokat és a szerkesztések elfogadását ellenőrizhetik.

Amennyiben egy műlapon nyitott kérdés merül fel, akkor azt a főszerkesztők jelölhetik, és konklúzió esetén egy "főszerk szintézis"-ben foglalják össze. Ilyen lehet pl.: az, hogy szét kell szedni a műlapot, mert több alkotást tartalmaz, vagy egy alkotás több nagyon eltérő életfázisát.

A főszerkesztők döntenek arról, hogy egy feltöltő szabadon publikálhatja-e műlapjait (törzstaggá válik), vagy jóváhagyásra kell küldenie azokat.

A főszerkesztők a műlap publikálásokat jogosultak vitás esetben tetszőleges ideig szüneteltetni, megfelelő indoklás mellett. Elvekbe ütközés esetén jogosultak publikus műlapok visszaküldésére. Komoly hibákat tartalmazó műlapok esetén soron kívül jóváhagyhatnak szerkesztéseket.

Az együttműködés terén támadt tartós, vagy más személyi problémák esetén a főszerkesztők joga a korábban már kiadott szabad publikálási jog felülbírálása, szükség esetén visszavonása.

A főszerkesztőket az üzemgazda kéri fel munkájuk ellátására. A munka önkéntes, időbeli kötelezettségektől mentes. A főszerkesztők szabad belátásuk szerint vállalják a tisztséget, amiről bármikor lemondhatnak.

8. A közösségi munka és adatbázis védelme

A Köztérkép Mozgalom alapszabályában és a Jogi nyilatkozatban megfogalmazott célok és elvek értelmében az Üzemeltető vagy a Főszerksztők korlátozhatják, vagy átmenetileg indokolt esetben végérvényesen kizárhatják azt a tagot, aki (a) tartósan, többszöri figyelmeztetés ellenére sem hajlandó elfogadni a lap alapvető működési elveit, és/vagy (b) saját vagy más tag által létrehozott műlapot szándékosan leront, különös tekintettel az adatok törlésére.

9. Függetlenség, türelem

A Köztérkép egy nonprofit és önszerveződő dolog, bízunk benne, hogy ez a helyzet nem is fog változni a jövőben sem. Függetlenül és erősen sok dologra képesek vagyunk - tartsuk tiszteletben egymás munkáját és személyét!

Függetlenségünkben van az erőnk, viszont a korlátunk is. Nonprofit kereteink okán kérjük tagjainkat, hogy ne várjanak el üzletszerű működést hibajavítások, fejlesztések és egyéb problémamegoldások terén.

10. Záradék

Regisztrációddal elfogadod jelen működési elveinket, a Szerkesztőségi Szabályzatot és a Jogi nyilatkozat alatt leírtakat, valamint automatikusan a Köztérkép Mozgalom tagjává válsz. A tagsággal elfogadod legfőbb célunkat: a köztéri műalkotások megőrzését. Legfőképp a kiemelt művészeti értékekre figyelünk, azok védelmét szeretnénk elősegíteni.