Igen érdekes genezisű köztéri kompozíció, hiszen két fő, összetartozó, ugyanazon szobrász (Pásztor János) által készített elemének felállítása között tíz esztendő telt el. Az altemplom bejárata feletti ívben a hármas, lovasszobrot, álló, illetve földön fekvő alakot magába foglaló bronz szoborcsoportot 1929-ben helyezték el. Ekkor azonban még a Szent István székesegyház keleti oldala előtt állt egy egyemeletes, timpanonos épület, a Szigethy testvérek a Fekete Elefánthoz címzett csemegekereskedése, melyet 1937-ben, a Városháza második átépítésekor elbontottak.

Az így kialakult kis terecskén helyezték el az oldalán domborművekkel díszített szarkofágot, tetején Pásztor János óriási fekvő halott katonáját ábrázoló mészkő szobrával. A műegyüttes ez utóbbi 1939-es felállítása (felfektetése) miatt hat meglehetősen szigorúan és morbidan, ott őriz magában egy szeletet az egész köztéri Fehérvárt jellemző bűntudatos önigazolásból, ugyanakkor eltagadhatatlanul monumentális. Az altemplom bejáratának a fenti módon történt első világháborús emlékművé formálásában építészként Hikisch Rezső vett részt.

A rendhagyó kompozíció feliratai: a bejárat feletti áthidaláson: 'MCMXIV PRO PATRIA MCMXVIII', a kapu felett, a beugróban: ''Be szép ily végzetes néppel / ugyanannak tudni magunkat' Ady'

----

Nem sokkal Gaál Mihály unokájának lentebb olvasható hozzászólása után e-mailben megkeresett NofreT, és figyelmembe ajánlotta a Templom.hu a fehérvári Szent István bazilikával foglalkozó oldalát. Ebből kiderül, hogy a ma összetartozónak ható, noha tíz éves különbséggel, de ugyanazon szobrász által készített műtárgy valójában nem egyetlen emlékmű, hanem kettő: a templomépület oldalán lévő szobor valóban első világháborús emlékmű (ezt a megbízást Pásztor János és Hikisch Rezső valóban pályázaton nyerte el), a fekvő katona viszont a Névtelen Katona emlékműve (mely pályázat nélküli felkérés volt Pásztor részére). Továbbá: 'Az 1950-es években tilos volt az emlékmű koszorúzása, és az I. világháborús emlék ápolása is. 1956-ban tartottak hosszú szünet után ismét megemlékezést.' Valamint: 'Az 1960-as évek elején a Névtelen Katona szobrát eltávolították, a katonai köztemetőben hevert összetörve egészen az 1989. szeptemberben 16-án tartott újraavatásáig és eredeti helyén való felállításáig. ' Ez az utolsó idézett részlet talán új megvilágításba helyezi 'gaalb' lenti hozzászólását is, egyúttal megmagyarázza azt a rejtélyt, hogy a fekvő katona méretben, jellegben miért különbözik annyira az archív, illetve a manapság fényképezett fotókon.

Nagyon köszönöm NofreT szíves segítségét.