A szobor talapzatán a következő szöveg olvasható:
"Tisztelettel és kegyelettel Przemysl várában hősi halált halt magyar véreink emlékezetére 1915-2000

Honvédelmi Minisztérium
a Magyar Millenium Korménybiztos Hivatala, Pro Libertate Alapítvány"

A szobrot eredetileg a túlélő bajtársak állíttatták.

1927. augusztus 17-én megjelent a hír, hogy a belügyminiszter engedélyt adott arra, hogy a Przemysl Emlékmű Bizottság a Budapesten felállítandó emlékműhöz az anyagi források előteremtéséhez hat hónapon keresztül gyűjtőlapokkal és postai felhívásokkal Przemysl védelmében részt vett katonák körében adományokat gyűjtsön.

A Przemysl Emlékmű Bizottság 1930. márciusában közölte, hogy hadviselt szobrászokat kért fel az emlékmű elkészítésére. 17 alkotó 24 pályamunkát nyújtott be, melyeket a Tiszti Kaszinóban állítottak ki. A bíráló bizottság egyik művet sem tartotta alkalmasnak kivitelezésre, hat művészt azonban felkértek, hogy alkotásaikat dolgozzák át. A hat művész: Cser Károly, Vass Viktor, Nemes György, Petri Lajos, Gách István, és Sződy Szilárd.

A Képzőművészeti Bizottság elvben 5000 pengőt szavazott meg a Przemysl-emlékmű költségeire.

Az MTI 1932. november 3-án hírt adott az emlékmű várható avatási idejéről. Az emlékművet 1932. november 13-án, vasárnap délelőtt avatták fel. Az avatáson jelen volt Imrédy Béla pénzügyminiszter, dr. Huszár Aladár főpolgármester, vitéz Kárpáthy Kamilló, a honvédség főparancsnoka, Ferenczy Tibor főkapitány, Liber Endre alpolgármester, Némethy Károly tanácsnok, vitéz fogarrasy Tamássy Árpád táborszernagy. Az emlékmű előtt a 8. lugosi honvéd gyalogezred zászlójának darabjait tartották, melyet a várból „menekülő ezred tagjai saját testükön elrejtve mentettek meg”. A Himnusz hangjai után Tamássy Árpád táborszernagy, Przemysl egykori helyettes főparancsnoka mondta el méltató szavait. A koszorúk elhelyezését követően az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget.

Az alkotás Sződy szilárd munkája, aki a Przemysl vár védői között volt.

---