'A debreceni múzeumügy történetében az 1920-as év hozott döntő fordulatot. Déri Frigyes (1852–1924) 1920. október 18-án járt először Debrecenben és bejelentette, hogy gyűjteményét Debrecennek adományozza. Az volt a kívánsága, hogy gyűjteménye olyan magyar városba kerüljön, amely nagyságánál és jellegénél fogva alkalmas arra, hogy benne gyűjteménye a magyar kultúra közkincsévé váljon. Kijelentette, hogy: „Művelődéstörténeti gyűjteményemet, hosszú, munkás élet eredményét a közönség és különösen az ifjúság művelődésének előmozdítása végett állami tulajdonként Debrecennek ajándékozom.” Déri Frigyes Bácskából származó, dúsgazdag bécsi selyemgyáros volt, aki magyarságát mindvégig megőrizte. Vagyonát, családjára jellemzően, a kultúra támogatására használta fel. Így olyan gyűjteményt hozott létre, amelyben szándéka szerint az emberi művelődésnek minden jelentős korszaka képviselve van. A város vezetői nagy örömmel fogadták a tervet. Elhatározták, hogy a Városi Múzeumot, az 1918-ban létesített Városi Képtárat és a Városi Közművelődési Könyvtárat egyesítik. Déri 1923-ban értékpapírokban biztosította a kultúrpalota felépítéséhez szükséges összeget. Hosszas tárgyalások után az egykori Füvészkert helyén jelöltek ki területet az új épületnek. 1923. szeptember 23-án volt a múzeum alapkőletételi ünnepélye, melyen Déri Frigyes is részt vett. Az épület terveit Györgyi Dénes és Münnich Aladár készítette el. Az építkezés 1926 februárjában indult meg. A Déri Múzeum 1930. május 25-én, országos ünnepély keretében nyílt meg.'
Forrás: debrecen.hu

A mellszobrot a múzeum bejáratánál, balra láthatjuk; még a tényleges gyűjteményen kívül.
Sajnos az elhelyezés pontos dátumára nem akadtam rá eddig, de valószínű, hogy a múzeum megnyitásakor történt.