"A vallásos népfelvilágosítás legtermékenyebb munkása Szőnyi Benjámin (1714–1794) volt. Megjárta az oderafrankfurti, leydeni, utrechti egyetemeket, ismerte a pietista és janzenista törekvéseket, de a szabadgondolkodók 'káros' tanításait is. Ötven éven át a református Hódmezővásárhelyen lelkészkedett, az utolsó húsz évben a békési egyházmegye esperesi tisztségét is viselte. A kései abszolutizmus törekvéseihez híven, igyekezett a népet csendes munkára, sorsában való megnyugvásra nevelni; az 1755. évi hódmezővásárhelyi parasztfelkelést követően is egy roppant lojális latin nyelvű szerzeményben (Nova thesara homagii et fidelitatis (A hűség és ragaszkodás új kincsestára), tett tanúságot a hatalom iránti hűségéről. De ugyanakkor buzgón törekedett a nép műveltségének emelésére is, elfogadva a korai felvilágosodásnak azt az álláspontját, hogy a tudatlanság a bűnök legfőbb forrása. Ezért híve volt a magyar nyelvű népszerű tudományosságnak..."
/Forrás: Magyar Irodalom története http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/02/417.html /

---