Kossuth születésének 100. évfordulójára készült el Erdőbényén az emlékmű.
Az engedélyezése nem ment egyszerűen. A Függetlenségi Párt hivatalos lapja az "Egyetértés" így írt erről: " Talán attól félnek, hogy a néma szobor örökkön-örökké tiltakozni fog minden olyan törekvés ellen, mely az ország függetlenségének árthatna."
Forrás: Dr. Ádámfy József: A világ Kossuth szobrai

"A leleplezés:
Zuhogó esőben vonult ki a közönség a fehér lepellel letakart szoborhoz. Szűcs Gyula megnyitó beszédének elhangzása után a szobor előtt dr. Búza Barna beszélt, kinek szavai alatt lehullott a le­pel. Utána dr. Ballagi Géza, a liszka-tolcsvai kerület képviselője beszélt, buzdítva, kérve, hogy a kegyelet édes érzése a nagy idők ezen nagy alakja iránt sohase haljon ki a szívekből. Majd Kossuth Ferenc lépett a pó­
diumra, aki Erdőbénye hazafias polgárságának igaz köszönetét fejezte ki nemes elhatározásuk és áldozatkész­ségükért. Bakoss Elek ügyvédjelölt szavalata és idb. Bajusz József hatásos alkalmi versének elszavalása után az erdőbényei ref. tanító, Szily József átadta a szobrot Erdőbénye város főbírájának, Szilágyi Józsefnek, ki a
szobrot átvette s ígéretet tett, hogy gondozni fogja. Ezután Szűts Aranka a város polgársága nevében koszorút tett a szobor talapzatára. Koszorút helyezett le azonkívül Búza Barna a „Függetlenségi Kör" nevében.
Epilógus:
A szobor leleplezésre Erdőbényére rándult közönség is a délutáni és esteli vonatokkal tért vissza s a csendes kis mezőváros ismét visszanyerte régi, hétköznapias képét.
Ezzel a lélekemelő, meghatóan szép szobor-leleplezési ünnep véget ért, de e nap emléke Kossuth La­jos szobrában megörökítve az idők sokaságán keresztül ott marad."

---