A települést először a tatárdúlás, majd a török hordák pusztították el. A kietlen legelőkre 1821-ben Hengenmüller Mihály a puszta akkori bérlője hívott telepeseket az ország minden tájáról a dohánytermesztés beindításához, ami sikeres vállalkozásnak bizonyult. Minden dohánykertésznek 5 hold dohányt kellett termeszteni, amelynek felét kötelesek voltak leadni Hengenmüller bérlő részére. Az új telepítésű község hamarosan nevezetes hely lett a környéken, de nem dohánykertészei, hanem híres betyárjai tették ismertté. A dohánykertészet XIX. századi hanyatlása után áttértek a ciroktermesztésre. (Forrás: dr. Czeglédi Imre)
A dohánytermesztő szobrát a község első írásos említésének 500. évfordulóján állították fel. Mihály Gábor nagybajuszú, széles vállú, bő gatyájú, mezítlábas figurája a viharsarok jellegzetes személyiségét jeleníti meg, aki nem ijed meg a munkától, amikor dolgozni kell, de nem ijed meg a saját árnyékától sem, ha úgy érzi, hogy jogtalan sérelem éri, és bátran kiáll a szabadságért és igazságért.