"1687 óta számít a dél-dunántúli régió elit iskolájának a Pécs főterén álló Nagy Lajos Gimnázium. A jezsuiták, akik már 1613 óta a törökök alatt is tevékenykedtek a városban, a törökök kiűzése után 1687-ben azonnal megnyitották iskolájukat és felépítették ma is álló kollégiumukat (rendház és iskola). A jezsuita rendet azonban 1773-ban XIV. Kelemen pápa erős politikai nyomásra feloszlatta. A már akkor jó hírű iskola világi papok és világiak oktatásával működött tovább. A jozefinizmus kora után egyre inkább felmerült az igény, hogy a gimnáziumot ismét egy szerzetesrend vegye át. Miután a bencések nem tudták vállalni, ezért I. Ferenc király a zirci ciszterci apátnak, Dréta Antalnak adta át 1813. február 9-én kelt rendeletével az iskolát. 1814. őszén két ciszterci kezdte a tanítást világiak segítségével. A következő tanévben a 400 diákot már teljes ciszterci tantestület tanította. 1849-ben a győztes császári hadak kiparancsolták az iskolát az épületből, melyet először garnizonnak, majd katonai kórháznak használtak. Addig a volt pálos rendházban (a mai Széchenyi gimnáziumban) folyt a tanítás. Csak tizennyolc év után, 1866-ban jöhettek vissza tulajdonukba az atyák, kik az épületet felújították és a déli szárnnyal bővítették. Ekkor kezdődött a gimnázium igazi felívelése."
Az iskola további történetéről itt olvashatsz: http://www.crnl.hu/def/02/tortenelmunk.php