2020. július 1. A műlap új életet kezdhet. Letisztult, minden, korábban itt látható alkotás saját lapon megtalálható.
Új fotók is készültek és nagy örömömre (G.V.) és a fényviszonyok szerencsés együttállása révén kiderült, hogy ez a dombormű is Szandai Sándor alkotása.
Érdekes, hogy elkészültük óta többször néztem meg, méghozzá tüzetesen az újabb fotókat. Leginkább azon csodálkoztam, mennyire hasonlít az alkotás felépítése egy korábbira és mennyire jellegzetesnek tűnik a nőalak, az "anya", összehasonlítva az "Akt virágcsokorral" című domborművön láthatóval. Eltérés a felépítésben: az alapvető szerkezet tükrözve van, a jobb oldalról a hölgy átkerült a másikra. Ezen kívül minden ízében emlékeztet. Pedig egyéb, kisebb változások is láthatók, ld. például a frizurát, a kezek tartását. És ugye a kompozíció kibővül, a kis mű két szereplős, köztük a faág.
Szerintem semmiképpen nem lehet anyák napi üdvözlet. Azért sem, mert a nő nyújtja a fiú felé az ágat (nem virágot) és nem fordítva.
Viszont a sok nézegetésnek meg lett az eredménye: kiderült, hogy itt is szerepel a szignó.
Ez a kis alkotás tehát Szandai Sándor itt elhelyezett műveinek egyike, a címet – konkrét információ hiányában – én adtam neki.

Emlékeztető: a "Galambokat etető gyerekek" című dombormű, Konrád Sándor alkotása és több, korábban itt található alkotás elköltözött. Saját műlapon megtalálhatók a gyűjteményen belül.