Balatonkenese löszpartjának legmagasabb pontján található a Soós Lajos emlékmű. A tetején tükör napkoronggal díszítve vörös homokkőből készült 'obeliszket' Somodari Károly készítette.
Egy kilátó is épült ide ahonnan festői kilátás tárul a Balatonra, ellátni Tihanyig.

Soós Lajos (1856-1902) költő volt, verseiben sokszor megjelenik a Balaton, mert gyakran látogatta Kenesére költözött édesanyját.
A költő öngyilkos lett, kívánsága szerint Balatonkenesén temették el.

"Ötméteres obeliszkkel jelölték meg a„Balaton költőjének emlékét.

Balaton­kenesén a Balatoni Szövetség díszközgyűlést tartott, hogy megörökítse a „Balaton költő jé“-nek, Soós Lajosnak, emlékét. Az ünnep­ségen többszázan jelentek meg s képviseltet­ték magukat a budapesti összes irodalmi és hírlapírói társaságok is Ferenczy János dr.- ral, Sziklay János dr.-ral, Lampérth Gézával és Tábori Kornéllal. A diszközgyülésen Batthyány Lajos gróf elnökölt, aki megnyitó beszédében meleg szavakkal áldozott az el­hunyt nagy költő emlékezetének. A Szövet­ség ezután a folyó ügyeket intézte el, majd Lampérth Géza mondott nagyhatású emlékbeszédet Soós Lajosról, ismertette poétái mű­ködését s kritikájában az elsők közé sorozta öt. A közgyűlés végén tiszteletbeli tagokká választották Herrmann Miksa kereskedelmi minisztert és Sipőcz Jenő dr. budapesti pol­gármestert, azután az egész közönség kivo­nult a Balatonhoz, az úgynevezett „Magas parthoz“, melyet Soós Lajos is megénekelt. Itt áll a hatalmas ötméteres, szép obeliszk, mely a költő emlékét őrzi. Az emlékmű le­leplezése alkalmával beszédet mondottak: Ferenczy János dr., Sziklay János dr., Óvári Ferenc dr. felsőházi tag és tihanyi Kiss Fe­renc, akik meg is koszorúzták az obeliszket."

Felirat az emlékművön:
Ezen emlékművet állíttatta a
Balatoni Szövetség kebelében alakult
SOÓS LAJOS Emlékbizottság
Dr. Óvári Ferencz és Dr. Kenessey Pongrácz
elnöklete alatt
1927. évben.

Szép Balaton én csak hozzád vágyok
Ringasson el a Te habos ágyod.
Itt boruljon rám az örök éjjel,
Te takarj be bársonyos fövénnyel,
Te suttogd el hajnali szellőnek,
Alkonyattal vándorló felhőnek,
Csillagos ég hulló harmatának:
Mért szaggatta e szívet - a bánat.
SOÓS LAJOS

---