Budapest Székesfőváros Elektromos Művei megrendelésére, Györgyi Dénes és Román Ernő 1926-tól kezdett tervezésében 1930-31 között épült fel a két blokkból (hatemeletes lakóházból és négyemeletes elektromos elosztó transzformátorházból) álló épületcsoport, a harmincas évek modern magyar építészetének kiemelkedő alkotása. Valószínűsíthető, hogy a lakóépület (mely alsó két szintjén egyúttal ügyfélszolgálati irodaként is szolgált) szerzősége Györgyihez, a transzformátorházé Románhoz fűződik (Ferkai András feltételezi, hogy a tervezési munka során kettejük között rendszeres konzultáció folyt). A transzformátorház ma jobb állapotban van, mint kissé elhanyagoltabb társa - 1988-ban külsejét megőrizve, belső tereit teljesen átformálva banképületté építették át, és a pénz megjelenése kettejük között több mint látványos különbséget generált.

Ohmann Béla 'Elektromosság' című szobra 1932-ben került a lakóépület Honvéd utcai homlokzatának két bejárata közé. A bal kezében fölfelé, a jobb kezében lefelé villámot tartó, lepellel szemérmesen eltakart férfiakt 'Ég és Föld' címen is ismert. Kb. 3 méter magasan, kiugró beton konzolon áll az életnagyságú allegorikus szobor, és a megrendelő kívánalmainak megfelelően a villanyáramot, elektromosságot személyesíti meg, nem különösebb absztrakcióval.

A csodálatos, műemléki védelmet pillanatnyilag nem élvező, ám e védelmet kétségtelenül megérdemlő épületegyütteshez több más mészkő díszítőelem is tartozik, ezek ugyancsak Ohmann Béla, illetve mestere, ifj. Mátrai Lajos munkái, de eltérő felállítási évük és anyaguk miatt külön MűLapot igényelnek.