Az alkotó unokájától származó, következő információval szeretném gazdagítani e mű leírását:
"Papám a felkérést a mű elkészítésére nem sokkal azután kapta, hogy Christiaan Barnard végrehajtotta a világ első sikeres szívátültetését, ezért ez lett az alkotás központi eleme. Ha az egészet messziről nézzük is egy nagy szív-alak formázódik ki. A "szív-alak" két szárát a gyógyszerészet (balra a nőalakkal) és az orvoslás (jobb oldalon a férfivel) története, fejlődése adja: Egyiptomtól kezdve az anatómián át a neuronokig és a szívtranszplantációig. Azért is a papaverin került fel a műre (mellette a mákgubók, utalva az ópiát eredetére), mert akkoriban előszeretettel használták szívgyógyszerként.
Bal alul a szárnyas oroszlán az egészséges életet őrzi az egyiptomi mitológia szerint.
Középen alul a tojásforma az élet folyamatosságára utal, tőle jobbra a kígyó a mindig megújuló (ahogy leveti bőrét) rosszat jelképezi, utalva ezzel az orvostudomány kihívásaira."
A középső részen olvasható: "Aki egy fát elültetett, s megölt egy kígyót, nem élt hiába" idézet, Konfuciusztól származik.

---