„Tóth István már régen készült egy férfiakt megalkotására, de rajzai, tervei nem sikerültek kedve szerint. „ Két változatot is készített. „Az egyik rövid hajú férfit ábrázol, melynek képét Boshia címmel a Pallas Lexikon közölte. A második szobor dús hajzatú férfit jelenít meg. Ez utóbbi kompozícióval szerepelt. „1900-ban a Párizsi Világkiállításon, ahol ezüstéremmel tüntették ki. „A szobor készítésének érdekes története van. Miután Tóth István nem volt elégedett az első nekifutásra készült variációval, megmérgesedett magára és belenézett a tükörbe. Saját, dühös mozdulatát megpillantva találta meg a legmegfelelőbb ábrázolási módot. […] A kormány a szobrot megvásárolta a Szépművészeti Múzeum részére, később a Budapesti Állat- és Növénykert pálmaháza előtt állították fel. Az intézmény… korszerűsítésének alkalmával a Bosszú-t – ami nyilvántartásukban Ősember néven szerepelt – Mihály Gábor szobrászművész restaurálta. Utána az alkotást a Nagyszikla déli oldalánál helyezték el.
A kétméteres bronzszobor ősemberforma meztelen férfit ábrázol, aki ütésre, vagy dobásra készen tart kezében egy kődarabot… „
(Forrás: Ács Pál: Tóth István – a küzdelem szobrásza 30-31p.)

Mivel a leírásból nem derült ki számomra, hogy mikor került a szobor az Állatkertbe, és mi volt az oka, hogy nem a hosszú hajú (díjnyertes) változatot vette meg a kormány, megkerestem Ács Pált, a hivatkozott könyv szerzőjét. Hosszan beszélgettem a tündéri, szellemileg teljesen friss 84 éves Pali bácsival, de kérdéseimre érdemi választ jegyzetei alapján sem tudott adni. Az Állatkerttől annyit tudtam meg, hogy ők a szobor felállításának időpontját 1899-re teszik.