A révkomáromi Európa Udvar magyar történelmi szoborpantheonjáról korábban már írtam, hogy az a gyűjtemény jelentőségében csak a Hősök tere kolonnádjainak szobraihoz, illetve az itt látható összeállításhoz, a Pesti Vigadó fejszobraihoz hasonlítható.

Ez a sorozat a Hősök teréhez hasonlóan 14 darabot számlál (a révkomáromi több mint 20-at), 10 fej a főhomlokzat, 2-2 fej pedig az északi és déli oldalhomlokzat párkányán kapott helyet. Térbeli elhelyezkedés szerint, balról jobbra haladva a következőképpen: Luxemburgi Zsigmond, Mária Terézia, IV. Béla, Árpádházi Szent Erzsébet, Széchenyi István, Hunyadi János, Nagy Lajos, Mátyás, Zrínyi Miklós, József nádor, Szilágyi Erzsébet, Vabula J., Árpád, Attila.

Ha viszont a teljes épület, Feszl Frigyes minden szempontból átgondolt koncepciójának kifinomult szimmetriáját nézzük, akkor az épület tengelyétől indulva ez a pantheon a következőképpen fest: a középen elhelyezett címertől jobbra és balra a két leghatalmasabb király (Nagy Lajos, Mátyás), mellettük kétoldalt a két legnagyobb hadvezér (Hunyadi János, Zrínyi Miklós), majd a reformkor két kiemelkedő egyénisége, a korszak két nagy mecénása (József nádor és Széchenyi), tőlük kifelé, megintcsak szimmetrikusan jobbra-balra a magyar történelem két nevezetes nőalakja (Szent Erzsébet, Szilágyi Erzsébet), legkívül két nagy ország-újjáépítő (IV. Béla a tatárjárás után, és Vabula Jakab a török hódoltság után). Az északi oldalhomlokzatra két külhoni uralkodóházból a magyar trónra jutott király (Zsigmond, Mária Terézia), a délire a magyarság ősei közül kettő (Attila, Árpád) került.

A Vigadó összes külső díszítőeleme, a lejjebbi zenés szobrok, az oszlopfejeken álló szobrok, az oszlopokon körbefutó domborművek, a címerek stb. mind-mind szerepelt Feszl eredeti tervén, legtöbbjüket ő maga rajzolta meg, ám kivitelezésük gyakran évtizedeket csúszott, és ténylegesen egyik sem Feszl megformálása vagy közvetlen tervének betű szerinti megvalósítása (a hat zene-szobor pl. hat szobrász meghirdetett pályázat alapján felállított, különálló műve). A szoborfejek azonban mind Marschalkó János munkái, és az épület ünnepélyes felavatásakor, 1865-ben készen álltak.

A legkevésbé ismert történelmi személyiségről, Vabula [Fabula] Jakabról, akinek kiléte a magyar interneten rendre viharokat kavar, külön is ajánlom a közelebbi képet - ő a török hódoltság utáni Pest első városbírája volt.