"Bálits Kálmán egyik legnagyobb szabású műve azonban - még ha elsősorban festőnek is tekintjük - a Történelmi tabló.

Saját bevallása szerint tízéves kora óta készült a mozaikra. „Nem pénzért és nem a saját dicsőségemre csináltam. E sokat szenvedett, sok győzelmet megért város tiszteletére” - mondta.

Kállai Sándor, a gyár akkori igazgatója beszereztette a szükséges anyagokat, fedezte ennek költségeit, helyet biztosított a kompozíció elkészítéséhez. A tervek 1969 nyarán már megvoltak, s Kálmán három évig dolgozott rajta - társadalmi munkában. Kitartó segítője a „mindenestés” tevékenységben Tóth István esztergályos volt. A 60 m2-es mozaikkép - amely ma is a DKG épületének falán látható - 210 ezer darab, 62-féle színű mozaiklapocskákból áll - 50x50 cm-es mezőméretekben.

Az alkotó így szólt a mű témájáról: „Képszerűen akartam kifejezni a kanizsai vár történelmi szerepét, elődeink gigászi küzdelmeit ebben a térségben. Ízelítőt adni, hogy milyen helyen él a gyárunk és dolgozik bent a ma embere a holnapért.” Ennek megfelelően készült el a tabló.

A mű felső részén a vár távlati sémája látható, amelyet egy 1690-ben, Lipót császár által kiadott emlékérem hátoldaláról rajzolt át a szerző. Alatta - szellemképszerüen - római és tatár csatajelenetek nyitják a sort, aztán a törökkort idéző képek következnek. Az aranymezőben ábrázolt történelmi pillanatok nemcsak lovasokat, katonákat örökítenek meg, hanem a nők, asszonyok áldozatkészségét is. Az újabb kort, az 1848-as szabadságharcot a vörössipkások testesítik meg. A záró múltidéző képek arra is utalnak, hogy a történelmi múlt talaján felépült gyár dolgozói ugyanúgy megküzdenek jelenükért, jövőjükért - kemény fizikai munkával -, mint elődeik. A tabló alsó részén szerelő, hegesztő, tervező alak példázza ezt.

És felmerül a kérdés: miért volt mindez, és miért van a gigászi küzdelem? Kálmán megfogalmazása szerint: „...talán a családért, az otthonért, a gyermekért, az utódokért, amit a hármas figura ábrázol: anya, apa és gyermek szivárvány mezőben.”

A mozaikot 1972. november 5-én avatták fel. A gyár dolgozói ma is nap mint nap láthatják, de a város sem feledkezett el erről a monumentális, egyedi alkotásról.

2010-ben a Nagykanizsai Civil Kerekasztal és a Kanizsa Televízió akciót indított „Nagykanizsa 7 csodája” elnevezéssel. Itt a városunkban található természeti és épített csodákra lehetett szavazni. Utóbbi kategóriában a hét helyi csoda közé került a Történelmi tabló is, amely - Bálits Kálmán távozása után is - méltó elismerése a művésznek. Annak az embernek a dicsérete ez, akinek egész életét a tisztesség, becsület, megbízhatóság, önzetlenség jellemezte."

---