Az 1773 és 1786 között épített Bánffy-palota esetében, mely a kolozsvári Fő tér keleti oldalán helyezkedik el s ma a Kolozsvári Művészeti Múzeum székhelye, ami az épületszobrokat illeti, alighanem ugyanaz a helyzet, mint minden klasszikus épületdíszítő szobor esetében: az elképzelés valószínűleg az épület tervezőjétől, a megvalósítás valamelyik helybéli iparostól vagy szakembertől, éppenséggel szobrásztól vagy művésztől származik. A Bánffy-palotánál a dolog annyiban bonyolódik, hogy a tervezőnek tekinthető Johann Eberhard Blaumannon kívül a hagyomány szerint az épület építtetője és legelső tulajdonosa, Bánffy György (korának kiemelkedő műveltségű és tapasztalatú képviselője volt ő, 1746-1822) is jelentősen beleavatkozott az egész építészeti terv kialakításába.

A hat homlokzati díszszobor és a Bánffy-címer tényleges elkészítése azután a kolozsvári illetőségű mesterre, Anton Schuchbauerre maradt, felállítási évnek pedig az épület befejeztének esztendejét tekintem, meglehet, alaptalanul. Balról jobbra a görög mitológiából vett szobrok Perszeuszt, Apollónt, Árészt, Pallasz Athénét, Artemiszt, Héraklészt ábrázolják.

Fényképezésüket két tényező nehezíti meg. Megfigyelésem szerint a román nemzeti vagyon kb. 40 %-a drót, villany- és közlekedési vezeték formájában oszlopokra, épületekre, bármi függőleges tárgyra erősítve a levegőben lóg (a bukaresti arány még az erdélyi városokénál is túlzóbb). Ez jót tesz az elektromos meghajtású tömegközlekedésnek, az internetnek és a rögzített telefonoknak (Romániában a hetvenes-nyolcvanas években a telefonellátottság sokkal jobb volt, mint Magyarországon), nem jót viszont az épületfotósoknak: egy épületet zavaró kábel nélkül szinte lehetetlen megörökíteni. Továbbá a Bánffy-palota nagyjából a Mátyás-lovasszobor vonalában áll, és mivel a szobor mostani felújításához hatalmas felvonulási területet kerítettek el, ennek palánkja megakadályozza az embert abban, hogy az ideális szemtől-szembeni, drótnélküli szöget megtalálja.

A mellékelt linkbe kiváló leírást foglaltam a teljes épületről, Weisz Attila munkáját - az oldalon ügyesen navigálva rengeteg erdélyi műemlék-épület pontos leírásához lehet eljutni.