Lajos Árpád Párizsban született 1911. december 7-én. Miskolci szűcssegéd édesapját, Lajos Tamást, aki mesterségbeli tudását gyarapította Franciaországban, az első világháború kitörésekor internálták. Édesanyja magára maradt két gyermekével, ezért amint tehette, hazatért. Így a kisgyermek Árpád hároméves korában került Miskolcra. 1930-ban itt érettségizett, majd Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett magyar–német szakos tanári oklevelet. 1935 végén rövid katonai szolgálat következett: Sopronban töltött két és fél hónapot póttartalékos újoncként. Állástalan értelmiségiként, munkát keresve, alkalmi tevékenységeket vállalva járta be Pest, Nógrád, Heves és Borsod megyék településeit, ekkor ismerte meg a palóc vidéket. Az észak-borsodi barkók között gyűjtött anyagából kerültek ki az első publikációi is. Néprajzos pályafutását 1936-ban kezdte: 1936 szeptemberétől 1938 szeptemberéig Györffy István gyakornoka, majd tanársegédje volt. 1938–1949 között a miskolci Evangélikus Tanítóképző Intézet, 1951-ig a Mikszáth Kálmán (ma Földes Ferenc) Gimnázium tanáraként tevékenykedett, majd 1951–1952-ben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács művelődésügyi előadója volt. 1952-től nyugdíjba vonulásáig (1973) a miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzos munkatársaként dolgozott, 1969-ben rövid ideig az intézmény megbízott igazgatói teendőit is ellátta. Tárgyi gyűjtései kiterjedtek Borsod-Abaúj-Zemplén megye területére, de elsősorban a Sajó-völgy, a palóc vidék, a matyóság és a Bükk alja területéről származó, mintegy kétezer tárggyal gyarapította a Múzeum néprajzi gyűjteményét. 1973-ban nyugdíjba vonult, ám a múzeum külső munkatársaként, valamint a miskolci és megyei folklór csoportok és programok szervezőjeként, tanácsadójaként fáradhatatlanul dolgozott. 1976. szeptember 29-én, kerékpárján érte halálos közúti baleset. Lajos Árpád Dédestapolcsányban levő nyughelye évente megemlékezés színhelye, amihez általában a helyi önkormányzat és az általános iskola által szervezett folklór-program, kiállítás is kapcsolódik. 1987-ben az Ózdi Honismereti Kör az ő nevét vette fel, 1992-től pedig a Lajos Árpád-emlékplakettel (Kiss Sunyi István munkája) jutalmazzák Észak-Borsod legeredményesebb honismereti kutatóit. A Lajos Árpád-kultusz megteremtésében és ápolásában meghatározó szerepet vállalt Dédestapolcsány Önkormányzata.