Tilgner Viktor klasszikus szökőkútja a pozsonyi óváros kiemelten fontos helyén, a bécsi székhelyű Fellner és Helmer építésziroda által 1886-ban emelt Nemzeti Színház épülete előtt áll (a Szlovák Nemzeti Színház azóta új, modern épületet kapott, de a társulat ezt a régi színházat is használja).

A szökőkút felállítását a színház megnyitását követő második évben, 1888-ban a Pozsonyi Első Takarékpénztár segítette elő (a talapzati részen e tény, mint ahogy a szobrász és az öntést végző cég neve is [Öntötte Beschorner A. M.], magyarul, az eredeti véset szerint elolvasható). A két fő részre tagolt kompozíció felső egysége a görög mitológia Ganümédész-mondáját ábrázolja, azt a pillanatot, amikor Zeusz, hogy szeretőjévé tegye Ganümédészt, sas képében elrabolja őt. Az alsó rész négy gyermeket ábrázol, akik kezükben négy jellegzetes Duna-halat (süllő, ponty, harcsa, csuka) tartanak, a kút felső káváján látható állatok, békák, teknősök és egyéb különfélék ugyancsak a Duna élővilágából származnak - a szobor tehát igen tipikus, Közép-Európában, és különösen Bécsben elterjedt és divatos folyószobor is.

Érdekességként említést érdemel az alkotó, Tilgner Viktor (Victor Tilgner) személye is (nemzetisége vitatott, a források egy része magyar szobrászként mutatja be őt, bár azt hiszem, az igazsághoz közelebb áll, hogy a történelmi Pozsony többséget alkotó osztrák-német rétegéből származott, a kúton neve 'Tilgner Victor' formában szerepel). A rövid életű mester (1844-ben született Pozsonyban és 1896-ban halt meg Bécsben) rendkívül felkapottnak és termékenynek számított a maga korában, a bécsi történelmi császári városközpontban, köztéren és épületeken belül, alig lehet lépést tenni, hogy művébe ne botlanánk. Szülővárosában e szökőkúton kívül Pozsony egy másik nagy gyermekéről, a zeneszerző Johann Nepomuk Hummelről mintázott szobra látható.