Ismét egy olyan épületdísz, amit rendszeresen látok, ha nem is olyan gyakran, mint a kedvenc pestieket, de az elmúlt három évben április végén és néha máskor is ezt mindig lefényképeztem. Ez azért érdekes, mert 2008 és 2009 között a jobb oldali ikerház homlokzatát is felújították, és ennek során ha restaurálni nem is restaurálták, legalább megtisztították a búzakévét és sarlót a kezében tartó lányt.

A mindkét ikerházat befogó képek pedig azt árulják el, hogy eredetileg az épületdíszek szimmetrikusan voltak elhelyezve; középen, a bejáratoknál a 2-2 váza még mindkét oldalon megvan, de bal oldalon az eredetileg ott lévő szobor már nincs, csak a szobortartó konzol árválkodik. Maguk a vázák sem érdektelenek, finom kis relief látható rajtuk.

A szobor véleményem szerint testvéri, de legalábbis unokatestvéri viszonyban áll a Pannónia utcai (9960) és a siófoki (7606) lány-kalász-sarló szobrokkal. Mióta feltöltöttem, arra jutottam, hogy ezek sorozatban, nagyobb számban elkészített, épületdíszítésre szánt egyendarabok, de mivel az idő másképp koptatta őket, sok pedig végleg eltűnt közülük, valamiképpen egyéniséget nyertek mégis.

Korábban a II. kerületi helyi újság, a Budai Polgár egy, a házzal foglalkozó cikke Seenger Béla cégét nevezte meg az épület egyik kivitelezőjeként. Seenger azonban az 1930-as évek közepén már nem volt aktív kőfaragó (egykori műtermét a József utcában Maróti Géza, Ferenczy Béni, később Martsa István használta), túlzás és félrevezető lenne tehát alkotóként őt feltüntetni - ugyanakkor az adat mégis valószínűsíti a fenti, a sorozatgyártásra vonatkozó hipotézist.