A gazdag történelmi múlt hatásaként a várban alig lehet díszítőszobrászati alkotással találkozni. Pátzay Pál kútja ezen ritka kivételek közé esik.

'A Tárnok utca kiszélesedő szakaszán elhelyezett szobornak ... egészen különös sors jutott osztályrészül.
Pontosan negyvenöt évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy bronzba öntve, köztérre kerüljön. A művész egészen fiatalon, római ösztöndíjasként, 1930-ban mintázta a szobrot, amelyet csak néhány évvel a halála előtt, 1975-ben állítottak fel. Sok tekintetben megelőzte korát. Elutasította az akadémizmus kötött formavilágát, saját, egyéni felfogásának kifejezésére törekedett.
A Tárnok utcai szobor álló alakot ábrázol, mégis dinamikus alkotás. A saját testének tengelye körül kicsit elforduló, fejét más irányba fordító kútfigura bátran körbejárható: minden oldalról érdekes látványt nyújt. Letisztult formavilág... jellemzi a művet. Nyáron, a korong alakú, lapos tálról lecsorgó víz leheletfinom, mindig változó, játékos leplet húz a nőalak köré.
A kút talapzatát, és a nyolcszögletű medencét, Schall József építész tervezte, Pátzay Pál alkotásával tökéletes művészi összhangban'
Forrás: Prohászka László: Budavári szoborkalauz, 1990, 28.p.