'1849. június 13-án zajlott le a Rábaköz központjában, Csornán a szabadságharc egyik utolsó győztes ütközete, amelyben Kmety György (1813–1865) ezredes honvéd hadosztálya szétverte és kiűzte a településről Franz von Wyss osztrák tábornok dandárját. (Az összecsapásban az ellenség parancsnokát is halálos puskalövés érte, s mindmáig a csornai Szent Antal temetőben nyugszik.) Nemeskürty István írja e haditettről: “Ez volt a magyar szabadságharc egyik legszellemesebben, harcászatilag a legtöbb leleménnyel végrehajtott támadása és csatája; még egy 1887-ben Bécsben kiadott, alázatosan császárhű hadtörténet sem tudja megtagadni az elismerést Kmetytől és a honvéd hadseregtől…”

A Rábaköz és környéke (Pápáról indult Csornára a Kmety-hadosztály) azóta is kegyelettel őrzi a győzelem után honvéd tábornokká előléptetett Kmety György és katonái emlékét. Pápán és Csornán egyaránt van Kmety utca; Marcaltőn róla nevezték el az általános iskolát és emléktáblát is állítottak neki; Ihász községben emlékkő, Csornán szintén emléktábla és emlékoszlop is található a Szent Antal temetőben, ahol a hősök nyugszanak.

Lelkes csornaiak 1997-ben azért alakították meg a Kmety György Társaságot, hogy a csornai diadal 150. évfordulóján szobrot állíttassanak a tábornoknak. Az általuk elindított nemes kezdeményezést kezdettől fogva példaértékűen támogatta Csorna Város Önkormányzata, amely az anyagi költségek egy részét magára vállalta. A talapzatot Varga F. István győri építész tervezte (tiszteletdíjáról lemondva); a szoborhoz szükséges teljes bronzmennyiséget a csornai MOFÉM Kft. igazgatója, Kovács Tamás adta; Kmety György tábornok mellszobrát, Domonkos Béla érdi szobrászművész nagyszerű alkotását, a Csornáról elszármazott Cser Lajos öntőmester (Kunos Mihály budaörsi műöntödéjében), hazafias fölajánlásként, ingyen öntötte bronzba; a talapzatot – szintén óriási árengedménnyel – Kiss József helybeli kőfaragó mester építette föl. A még fönnmaradó – szintén tetemes – költségeket magánszemélyek, intézmények és vállalkozók adományaiból gyűjtötte össze a Kmety György Társaság. Támogatta a szobor fölállítását a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is.

Hazánk első köztéri Kmety György-szobrának ünnepélyes avatására 1999. június 13-án, a győzelem 150. évfordulóján került sor a város Szent István terén. Minthogy Kmety György a szabadságharc leverése után hosszú évekig török szolgálatban (Ismail pasaként) harcolt, a rendezők meghívták az ünnepségre Ender Aratot, a Török Köztársaság budapesti nagykövetét is, s a közreműködő veszprémi Légierő Vezérkar katonazenekara (Horváth Adorján vezetésével) eljátszotta a török himnuszt. Szoboravató beszédet Kálmán Gyula, a Kmety György Társaság elnöke mondott. Az emlékművet Csorna Város polgármestere, Papp József leplezte le és vette át. Szólt az ünneplőkhöz és fölidézte Kmety György törökországi haditetteit a török nagykövet is. Az emlékművet Gabnai Sándor soproni evangélikus lelkész (Kmety evangélikus volt) és Kovács Endre premontrei alperjel áldotta meg. Végül a török nagykövet, Csorna Város Önkormányzata, a helyi intézmények és társadalmi szervezetek helyezték el a megemlékezés koszorúit és virágait.' Kálmán Gyula tollából.