Az eredeti Kárpátok őre-szobor 1915-ben Kolozsváron nemzeti áldozatkészség szobornak készült. Ezeknek az emlékműveknek a lényege az volt, hogy a szobor, vagy egy része fából készült, lehetőleg nagy felülettel. Ebbe a fa részbe ünnepélyes alkalmak során „jótékonysági” szögeket vertek. Voltak un. arany, ezüst és vas szögek, melyeket különböző összegért lehetett megvásárolni. Az így összegyűlt összeget egy alapítvány kezelte, háborús rokkantak, özvegyek és árvák megsegítésére fordították.
„A kolozsvári Kárpátok Őre szobornak a közelmúltban három másolata is elkészült: kettő Magyarországon (2002: Szilvásvárad, 2010: Budakalász), egy pedig Erdélyben (2013: Csíkcsomortán), azonban az eredetitől teljesen eltérő ideológiai céllal. Ma már szó sem esik róla, hogy 1915-ben mi volt az állítás oka. A magyarországiak Trianon-emlékműként funkcionálnak, ezt a budakalászi emlékmű felirata egyértelművé is teszi” http://kituntetes.webnode.hu/erdekessegek/a-nemzeti-aldozatkeszseg-szobra/
„A nemzeti áldozatkészség szobraként Kolozsvárott 1915-ben felállított Kárpátok Őre-szoborhoz kapcsolódóan napjainkra egy új kultusz alakult ki, mégpedig egészen más üzenettel, mint amilyen céllal a szobor eredetileg készült….. Ez a szobor jó példa annak szemléltetésére, amikor az utókor egy egészen más politikai kontextusba helyez egy alkotást, átértelmezve eredeti funkcióját, s nemzeti szimbólummá alakítja azt…. Egy új mítoszt alakítottak ki a szobor köré: ma már Trianon, s a magyarok szétszórattatásának jelképévé, „az ezeréves határokat” védelmező szimbolikus alakká vált….. A szóban forgó szobor körüli új kultusz kialakulása nem független a rendszerváltás után egyre jobban hódító hadiromantikától (lásd a különböző katonai hagyományőrző szervezetek, csoportok tevékenységét), a hőskultusz reneszánszától, valamint a magyar nemzetpolitikában 1989 után bekövetkezett változásoktól sem.”
L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon... A háború jelei http://mek.oszk.hu/09400/09492/09492.pdf 41. oldal