' A VIII. kerületi Lósy Imre utcában 1916. október 8-án Csernoch János hercegprímás szentelte fel a Pálosok kútja (más néven Béke kút) című alkotást. A középpontban az oszlop tetején a Częstochowai Madonna márványból kifaragott képe áll. A kőoszlop mellett kétoldalt egy-egy térdelve imádkozó pálos szerzetes életnagyságúnál nagyobb alakja látható. A díszkutat még a tízes évek elején rendelte meg az esztergomi káptalan, amely a pálos rendnek akart emléket állítani. A művész több tanulmányt készített a díszkúthoz. Mivel a pálos rend ekkor nem működött Magyarországon, írt Częstochowába, hogy küldjenek egy kámzsát a hiteles mintázáshoz. „Egy János nevű barát válaszolt levelemre és elküldte saját szőrcsuháját... Mondani se kell, hogy nagy becsben tartottam a kámzsát és amint elkészültem a szoborral, sietve visszaküldtem” - emlékezett később Ligeti a történtekre. A Madonna-kép talapzatául szolgáló oszlopot és a szerzetesek alakját - akiket Rott Nándorról, illetve Robitsek Ferenc kanonokról mintázott a művész - cseh kőből faragták. A kút építészeti terveit az a Tőry Emil és Pogány Móric készítette, akikkel a torinói magyar pavilon megvalósítása során együtt dolgozott. A kőoszlop elején a Madonna-szobor alatti szöveg: „Ave / Maria / Nagy szíved fényével, / Lelked békéjével / Hajolj a viharra. / Égi trónusodból, / Csillagos lakodból / Tekints a magyarra.” Az oszlop hátsó részén lévő felirat a Boldogasszony anyánk néhány sora: „Jézus fiad előtt / Könyörögj érettünk, / Mert ha nem cselekszed, / Egy lábig elveszünk. / Magyarországról, édes hazánkról, / Ne feledkezzél meg / Szegény magyarokról.” A kútmedence kávájának peremébe elöl a „Minden reményünk csak te vagy”, hátul a „Szent Szűz Anyánk, oh el ne hagyj” feliratot vésték.

A díszkút ma

A díszkút a Papnevelő Intézet saját bérházai közötti, eredetileg zárt területen állt, melyet néhány év múlva közterületté nyilvánítottak. A kutat 1935-ben áthelyezték a Központi Papnevelő Intézet belvárosi Papnövelde utcai épülete belső udvarára. A 18. század végéig - amikor II. József császár feloszlatta a szerzetesrendek többségét - a barokk épület a Pálos rend otthona volt, így az alkotás valójában hazatért. Az intézet udvarán vészelte át a második világháborút és az 1945 utáni szobordöntéseket, így ma is teljes épségben látható.'
( PROHÁSZKA LÁSZLÓ:Ligeti Miklós egyházművészeti alkotásai )

A Béke kút elnevezés abból adódott, hogy a kút az első világháború alatt készült, az általános béke vágy a két Mária szobor elött imádkozó pálos szerzetesben a békéért fohászkodás szimbólumait látta.
A szobor talpazata 150cm magas, rajta k.b. 300cm-es kőoszlop, felül Szűz Mária a gyermek Jézussal. A két térdeplő pálos rendi szerzetes k.b 200cm. magas

A szobor elülső oldalára írt vers Endrődi Sándor Stella marisából való. A kút eredeti helyéhez:
A 19. században a Práter utca-Jázmin utca-Szigony utca-Szigetvári utca által határolt területen az ún. Papnövelde vagy Szemiárium kert volt. 1910-ben, amikor a környéket felparcellázták és kialakították az utcák vonalát, az egyház is nagyszabású beruházásba fogott. Józsefvárosi Bérház Rt. néven céget alapítottak és két év alatt felhúzták a kislakásos, gangos bérházakat. A Papházak által közrefogott terület már nem is emlékeztetett az egykori Szemináriumkertre. Ami megmaradt a papnevelde kertjéből: az utcák elnevezése. A Lósy Imre utca például a szemináriumalapító esztergomi érsekről kapta a nevét és különös csoda folytán 1912 óta őrzi is azt.

A kút éke, a híres Czestochowai 'Fekete' Madonna szabad - szoborváltozata. Bővebbet róla a linken http://hu.wikipedia.org/wiki/Cz%C4%99stochowai_Fekete_Madonna