A vékony lepelbe burkolt, gyermekét tartó nőalak messziről nézve „Madonna a gyermekkel” vagy valami hasonló címet is kaphatna. Közelebbről alaposan megfigyelve azonban észrevehetjük, hogy nem egy kegyszoborral van dolgunk. A művész arra tesz kísérletet, hogy a kemény kőbe vésse bele az anyai szeretet lágy és magasztos érzelmi lángolását.
A következő idézet Pósa Lajos Édes anyám című kötetének bevezető sorai:
„Te szent, magasztos, élő szeretet!
Te lobogó láng a világ felett!
Anyai szívben édes érzelem,
Egyetlenegy, legtisztább szerelem!
Te a világnak legszebb csillaga,
Ki nem alszol, le nem hullasz soha!”