A Déli árkádok alatt látható Izsó Miklós ruskicai márvány, 5/4-es életnagyságú mellszobra.
'Avatták. 1930 körül. Izsót az alkotás hevületében, kalapáccsal és vésővel ábrázolta a művész. A 19. századi képzőművészetünk tragikus rövid életű alakja. Mecénás híján égetett agyag, kisplasztikákban hozta létre - a klasszikus szobrászati elv és a többi európai néptől eltérő magyar táncmotívum, magyar testi ideál szintéziseként - szobrászatunk legegyetemesebb érvényű alkotásait. Táncoló alakjai (1864-70) a féktelen mozgás és a statikai megkötöttség ellentétéből nyerik nagy művészi feszültségüket. Bár művészetének gerincét a népélet szobrászati megörökítése adja (pl. Búsuló juhász), emlékmű szobrászatunknak is úttörő egyénisége (Csokonai, Petőfi, Dugonics)'
Forrás: Tóth Attila: Szeged szobrai és muráliái (1993)
Irodalom: Varga József; Rerrich Béla http://panteon.szegedvaros.hu/component/content/article/75.html