Illyés Gyula Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, szerkesztő, az MTA tagja.

A szobor talapzatán olvasható szöveg:
1902. november 2-án született Tolna megyében, Rácegrespusztán.
Műveiből:
Tanulmány: Petőfi; Ki a magyar?; Szellem és erőszak
Szociográfia: Puszták népe; Magyarok; Lélek és kenyér
Regény: Hunok Párizsban; Ebéd a kastélyban; Kháron ladikján; Beatrice apródjai
Színmű: Fáklyaláng; Tűvé-tevők; Bolhabál; Dózsa György; Tiszták; Kegyenc; Különös kiegyezés; Sorsválasztók
Mesefeldolgozás: Hetvenhét magyar népmese
Vers: Nem menekülhetsz; Haza a magasban; A reformáció genfi emlékműve előtt; Árpád; Hajdúk; Bartók; Bevezetés egy Kodály hangversenyhez; Óda a törvényhozóhoz; Mozgó világ; Szekszárd felé; Koszorú; Egy mondat a zsarnokságról
1979. május 18-19-én Haza és a nemzeti önismeret címmel Lakiteleken rendezték meg a fiatal írók találkozóját, amelyen részt vett és felszólalt Illyés Gyula is. A magyarság számára igazodási pont és erkölcsi támasz volt.
1983. április 15-én halt meg Budapesten.