"Kunszt József, kalocsai érsek, a kalocsai oktatásügy egyik legkiválóbb támogatója(Zubrohlava, Árva m. 1790. június 28. — Pest, Pest m. 1866. január 5.)Gimnáziumi és bölcseleti tanulmányait Komáromban, Esztergomban, Budán és Nagyszombatban végezte. Esztergomban lett papnövendék. 1810-1813 között a bécsi Pázmáneumban teológiát tanult. 1813-ban szentelték pappá. Felszentelése után rövid ideig Drégelypalánkon volt segédlelkész. 1814-ben Esztergomba helyezték, ahol az érseki iroda levéltárosa, majd szentszéki jegyző lett. 1820 novemberében a Pázmáneum alkormányzójaként Bécsbe került. 1830. júl. 17-én a pozsonyi társaskáptalan kanonokává nevezték ki. Rövid időre Pozsonyba költözött, majd 1832 májusában a Pázmáneum kormányzójaként tért vissza Bécsbe. 1833-ban címzetes apát, 1836-ban esztergomi kanonok, 1840-ben főesperes, 1844-ben prépost lett. Kormányzósága alatt alakult meg 1839-ben a Pázmáneumban az önképző magyar irodalmi iskola, amely 1848-ig működött. Nádasdy Ferenc kalocsai érsek halála (1851) halála után, 1852. máj. 15-én kalocsai érsek lett.

Érseki kinevezése után jelentős iskolafejlesztési munkába fogott Kalocsán. Az 1856-os tanítóképzési reform nyomán megszűnt érsekújvári tanítóképző intézetet Kalocsán szervezték újjá. Kunszt érsek adott helyet az intézetnek és vállalta az iskola fenntartási költségeit. A kalocsai tanítóképző intézet 1856 okt. 4-én kezdte meg működését 11 növendékkel, akik száma a tanév végére 13-ra emelkedett. 1860 előtt határozta el Kunszt József a gimnázium átszervezését és egy új nevelőintézet létesítését leányok számára. Az elhatározások megvalósítására 1860-ban került sor."

A sétálóutcán felállított hét kalocsai érsek szobra közül az ötödik Kunszt József érseket ábrázolja. Nagy Sándor (N. S.) szobrászművész alkotása. Az egész alakos bronz szobor 120 cm magas, a talapzat előtt lévő márványtábla felirata: „KUNSZT JÓ-ZSEF (1854-1866) ISKOLAALAPÍTÓ”.

---