A Rákóczi útra néző Férfi csonka, jobb keze letört, sajnos, a József körútra néző Nő is sérült. Felújításukkor annyi történhetett, amennyi a legtöbb budapesti épületdísz-szobornál szokott: átmázolták őket a homlokzaton használt világos festékek valamelyikével. A szoborfülkék fölötti díszkeretekben jól kiolvasható az 1893-94-es építési év. Az épület tervezője Kiss István (1857-1902) építész, egyetemi tanár. A házat 'László-ház' néven is emlegetik. További érdekessége, hogy földszintjén működött egykor Örkény Hugó egyik patikája, aki nem más, mint a civilben patikusként szintén dolgozó Örkény István író édesapja.

A szobrok alkotójának rovatába Róna Józsefet írtam be, de ez teljesen önkényes találgatás. Az interneten komolyabb Róna-irodalom hiányában ennek most nem tudtam pontosabban utánajárni. Tény viszont, hogy Kiss Istvánnal, a tervező mérnökkel Róna ekkoriban számos épületen dolgozott együtt, közülük a veszprémi Vármegyeháza (1887) és a marosvásárhelyi Székelyföldi Iparmúzeum (jelenleg Természettudományi Múzeum, 1893) a legközismertebb. A feltételezésre továbbá az ad alapot, hogy ez a ház, a Nagykörút egyik hangsúlyos saroképületeként, kiérdemelhette egy olyan fajsúlyú szobrász közreműködését, mint amilyen az ekkor a harmincas éveinek elején járó Róna József volt.

A találgatás helyességének igazolására:
Az egykori Pallas lexikon (1893 és 1897 években) 16 kötetben jelent meg), amit később a Révay testvérek megvásároltak (1911) és némileg korszerűsítve újból kiadták - többek között a következőket írja 'Róna' címszó alatt:

'... mint diszítő szobrász is nagy tevékenységet fejt ki. A veszprémi megyeháznak, a marosvásárhelyi muzeumnak, ... a László Zsigmond-féle palota,...számára is mintázott szobrokat. '
Forrás: Pallas lexikon: http://mek.niif.hu/00000/00060/html/ (keresés)