Grősz József érsek a város védelmezője, az 1950-es évek koncepciós perének elítéltje.

"Grősz József, Kalocsa érseke(Féltorony, Moson m. 1887. december 9. - Kalocsa, 1961. október 3.) Kalocsa egyik sorsfordulójának érseke az egykori Moson megyei Féltoronyban (ma az Ausztriához tartozó Halbturm) született egy öt gyermekes földműves család legidősebb gyermekeként. A féltoronyi elemi iskolás évek után 1898-ban Győrbe került, hogy a gimnáziumi tanulmányokhoz szükséges magyar nyelvtudást tökéletesen elsajátítsa. 1899-1907 között végezte el a győri bencés gimnáziumot. A sikeres érettségi után a lelkészi hivatást választotta. Széchenyi Miklós győri püspök a kitűnő képességű Grősz Józsefet a bécsi Pázmáneumba küldte tanulni. A bécsi teológiai évek után 1911. július 11-én szentelték pappá. (...)

1936-ban a pápa a szombathelyi egyházmegye apostoli kormányzójává, 1939. július 10-én megyéspüspökévé nevezte ki. Új egyházmegyéjében az egyházi szervezet megerősítésén fáradozott. Plébániákat, lelkészségeket és kisszemináriumot alapított.

Kalocsai érsekké történő kinevezésében, valószínűleg, közrejátszott az 1941-ben visszacsatolt Muravidéken kifejtett egyházszervező tevékenysége, ahol 1941. máj. 20-tól apostoli kormányzó lett. 1942-ben elhunyt Zichy Gyula kalocsai érsek. Utóda, Glattfelder Gyula csanádi püspök még a beiktatás előtt meghalt. Ilyen előzmények után XII. Pius pápa Grősz Józsefet nevezte ki kalocsai érseknek, akit 1943. július 10-én oktattak be tisztébe."

A sétáló utca szoborpanteonjának hetedik szobra Grősz Józsefet ábrázolja. A szobor alkotója Kő Pál szobrászművész. A talapzat előtt lévő márványtábla felirata: „GRŐSZ JÓZSEF (1943-1961) A VÁROS VÉDELMEZŐJE, KONCEPCIÓS PER ELÍTÉLTJE”.

---