A Szabadságharcos-emlékművet 1948. május 21-én avatták fel, a Baglyasaljai Szabadságharcos Szövetség zászlóavatásával egy időben.
A baglyasaljai Munkás Képzőművészeti Iskola szeptember 15-én nyílt meg rajz, festés és szobrászati szakon. Az oktatás teljesen díjtalan volt. Az iskola vezetője Bóna Kovács Károly. Az oktatás egy istállóból átalakított helyiségben kezdődött meg. Az átalakítást a növendékek végezték Bóna Kovács, valamint az általános iskolai vezetők -– Cserháti József, Müller Pál -– segítségével. Az építési anyagokat a község lakossága adta össze. Az iskola fenntartását a Salgótarjáni Kőszénbánya N. V., Salgótarján város és a Nógrád Megyei Szabadművelődési Felügyelőség vállalta. A beindulás után két hónappal –- a szűkös körülmények ellenére -– már színvonalas oktatás folyt az iskolában, amelyről a Szabad Nógrád 1948. november 18-ai számában -– a H. Gy. monogramú cikkíró -– ekként számolt be: „Hetenként háromszor a baglyasi iskola mellett lévő „műteremben” gyűlnek össze ezek a fiúk és lányok, hogy a napi nehéz munka után belemerüljenek a vonalak, tónusok, formák és színek csodálatos szépségeibe. Bányászok, iparosok, háztartási alkalmazottak ezek a fiatalok, akik nemcsak helyből, de a környék messzi ipartelepeiből is bejárnak ide. Zagyvapálfalváról, Vizslásról, Salgótarjánból, 6-8 km-ről jönnek, hogy megtanulják a vonalak és formák rejtelmeit… A rajztáblára feltűzött papírokon vidám, fürge ujjak vezetik a szenet és a ceruzát. Lassan kibontakozik a kép, a modell arca. Megnézzük a növendékek munkáit. Részben a falon, részben a szekrényben vannak a képek. –- A balassagyarmati kiállításra is elvittünk harminc darabot –- mondja kis büszkeséggel az iskola vezetője, Bóna Kovács Károly festőművész. Azt pedig már H. Gy. teszi hozzá, hogy „fiatalos lendülettel tanít, dolgozik, segíti a tehetségeseket, hogy ne kallódjanak el.”
(Részlet: Csongrády Béla:– Mozaikok Bóna Kovács Károly művészetpedagógiai munkásságából – című művéből)