Különleges története van a szobornak. 1990-ben került elő, majd 1991-ben állították fel a József Attila lakótelepen. A cikk amelyből idézni fogok abból az alkalomból jelent meg a helyi újságban, hogy hetvenöt évvel ezelőtt avatták fel a világhódító hun fejedelem szobrát Sopronban. A II. világháború utáni évtizedekben a föld alá rejtve várt sorsára. Egész alakos köztéri szobrot egyedül Sopronban mintáztak meg róla. A hányatott sorsú alkotást először 1935-ben állították fel a II. Rákóczi Ferenc Honvéd Főreáliskolában. A cikk írója szerint a több méteres magassága és ábrázolás módja már akkoriban is vitát váltott ki. Attila haragos tekintetével, erőt sugárzó és félelmet keltő pózban kardjára támaszkodva földgömbön áll. A talapzaton rovásírással felirat. 1944-es bombázásban erősen megrongálódott, majd a Rákosi rendszer idején a föld alá temették az alkotást. Tulajdonképpen ennek köszönhető, hogy megmenekült a rongálástól, pusztulástól. A rendszerváltás óta áll a mostani helyén nem messze attól az iskolától ahol eredetileg felállították.
A világhódító háborítatlanul áll senkit nem zavar, időnként virágot koszorút helyeznek rá.
Forrás: Helyi Téma Sopron, 2010. július 21. szám. A cikk szerzője: Kuntz Zoltán

Az újságcikk után újabb adattal tudtam bővíteni a nevezetes szobor történetét, melyre könyvtári böngészgetés közben találtam rá.
Szobor a hunok királyának.
A M. Kir. Rákóczi Ferenc Reáliskolai Nevelőintézet páratlan ünnepség helyszíne volt 1935. május 4-én felavatták Attila hun király egész alakos álló szobrát 'trónra lépésének másfél ezredik esztendeje alkalmából Sopronban. Az avatási ünnepen több prominens személy is jelen volt, köztük Sopronyi Thurner Mihály dr. polgármester. (A cikk írója részletesen eleveníti fel az ünnepség akkori lebonyolítását hangulatát).
A szobrot és a talapzatát az önképzőkör pályázatán első díjat nyert Vörös János szobrászművész készítette. A sportpálya amely mellett a nagy hun fejedelem szobra áll ettől kezdve az 'Attila pálya' nevet viselte. Az Attila szobor hányatott sorsa (az újságcikkben is leírt) 1991-ben ért véget, amikor a soproni József Attila lakótelep közössége volt iskolánk Baráti Körével együtt működve a háborút követően a földbe ásott szobrot felállíttatta a lakótelepen (1991.IX.14.)

---

ATTILA SZOBOR SOPRONBAN


A „Helyi téma” egyik 2010-es számában Kuntz Zoltán írt az Attila szoborról, azt állítva, hogy a „Rákosi rendszer idején eltemették…”

A hiteles történet a következő:
A Rákóczi-romterület gyerekkorunk játékainak gyakori helyszíne volt, az arcán kicsit sérült Attila-szobrot sokszor fényképeztük.
Gimnazista ként 1961-62-ben a „Kisalföldben” megjelent írásomban javasoltam a szobor méltó elhelyezését (pl. az eltávolított turul-szobor Löver körúti helyére).
Javaslatommal a Soproni Városszépítő Egyesület többször is (pl. 1971-ben) foglalkozott.
A lakótelep tervezésekor, 1977-ben én is részt vettem a városházán azon a megbeszélésen, ahol a tanácselnök (Erdély Sándor) kijelentette: „Meg kell vizsgálni, ki az, aki az Attila szobor ügyét szorgalmazza, - annak nincs helye itt!” – A Műemlék Felügyelőség vezetője (Dávid Ferenc) közölte, hogy a szobor értéktelen! (Vörös János alkotása az első, helyszínen betonból öntött szobor!) – Ezután kiadták az utasítást – hogy a kérdés végleg megoldódjon! – Attila szobrának összetörésére. (Tehát nem a Rákosi-rendszerben!)
A műszaki osztály vezetője és a beruházók képviselője az utasítást nem hajtották végre, hanem a szobrot elfektetve betemettették. – Így érkezett el az 1991-es „feltámadása”, amelyben jelentős szerepet vittek a postaigazgatóság dolgozói.

(A szobor újkori történetét egy füzetben összefoglalta Nagy Alpár, amely a felállításra jelent meg.)

Szalay Csaba