Dávid alakja és hőstette mind a képzőművészetben, mind az irodalomban számos művészt ihletett alkotásra.
Michelangelo előtt a XV. században Donatello és Verrocchio is készített Dávid szobrot. Ők a büszke hőst - aki legyőzte Góliátot - a hőstette utáni pillanatban ábrázolták.

Michelangelo alkotása, a több mint 4 méter magas Dávid - a reneszánsz szobrászat remekműve - a harc előtti ifjút ábrázolja, akinek "... szeme a távolba mered, szépen kidolgozott pupillái éberségét hangsúlyozzák. Karjai még pihennek, a parittya ferdén lóg alá a fiatal harcos hátán.
Összeráncolt szemöldökével az arc az erőszakos tett előtti fájdalmasan feszült koncentrációt sugározza. Alakjában nemcsak az Ótestamentum fiatal hőse áll előttünk, de a mindent legyőző polgári öntudat képviselője is, aki megsemmisítő csapással válaszol, ha ok nélkül megharagítják.
A test arányaihoz képest nagy fej, és kéz hatalmas belső erőt jelez. A szobor utolsó négyzetcentimétere is pontosan kimunkált, és csiszolt, a hullámzó vénáktól a feszes izmokon át a haj csigás fürtjeiig: Michelangelo az aprólékos, és kidolgozott anatómiai részletekkel fejezte ki az emberi összetettséget. Bár a figura mozdulatlan, örök várakozásban látszódik, bármikor támadásba lendülhet."

A szobrot 1873-ban biztonsági okok miatt az Akadémia előcsarnokában helyezték el. Számos másolatot készítettek Michelangelo Dávidjáról, vannak köztük sikeresek és kevésbé sikeresek. A városháza előtti az előzőekhez tartozik.

Az eredeti szobor videón megtekinthető: https://www.youtube.com/watch?v=_u8LDXhFzPo

Forrás: Ascanio Condivi: Michelangelo Dávidja

Irving Stone: Michelangelo

Karel Schulz: Kőbe zárt fájdalom

---