Békássy Ferenc 1893-ban született az akkor a családja birtokában álló zsennyei kastélyban. Tizenkét évesen Angliába küldték tanulni, ahol később a cambridge-i King's College hallgatója lett. Élénk kapcsolatokat ápolt Virginia Woolffal, Bertrand Russellel, John Maynard Keynes-szel. Verseire Babits Mihály is felfigyelt, bár a Nyugat hasábjain nem közölték, utóbb többen is (Tóth Árpád, Kosztolányi, mások) szépen méltatták a kétheti folyóiratban. A háború kitörésekor ugyanis a fiatalember visszatért Magyarországra, önkéntesnek állt a Monarchia hadseregébe, és az orosz fronton 1915 júniusában elesett. Sírja is a kastély parkjában található.

ifj. Blaskó János művét a leírások többnyire az architektúra szintjén is a szobrásznak tulajdonítják, a voltaképpeni dombormű anyagát pedig bronzként határozzák meg. Az adalékként idefoglalt oldal a felállításra vonatkozó adata téves, a helyes az, amit több helyen is ellenőriztem, és végül megadtam. A felirat még tömörebben foglalja össze mindazt, amit fentebb próbáltam röviden leírni: 'BÉKÁSSY FERENC / költő / 1893-1915 / Zsennye szülötte / Cambridgei diák / Irt és publikált / angol nyelven is'. A két utolsó sor daktilusai illenek egy költőhöz, a sorkezdő hosszú í rövidre cserélése nem (a követő két mássalhangzó mindenképpen nyújt).

A kastély ma alkotóházként működik.