'Bugát Pál, Gyöngyös szülötte, kórház szavunk megalkotója egy szabómester fiaként látta meg a napvilágot. Orvos-egyetemistaként döbbent rá, hogy a magyar nyelv milyen szűkös ahhoz, hogy olyan fontos témákról, mint amilyen az egészségünk ügye, magyarul komolyan beszélgethessünk. Így történt, hogy a maga kis személyes szabadságharcául végül az egészségügy szaknyelvének magyarítását választotta. Úgy vélte, mindez azért fontos, mert szavainknak döntő jelentőségük van gondolkodásmódunkra nézve, ez pedig meghatározza cselekedeteinket…

Több, mint negyvenezer szót alkotott, s nem is csak szakszavakat. Neki köszönhetjük többek között tanár, műtét, láz, gyógyszer, képlet, évszak, fagylalt, nyomda vagy a bölcsőde szavainkat. Még nem annyira sikerült szavai is gyönyörűek: azt szerette volna például, ha a matematikát „bíztan”-nak hívjuk, a pulzus helyett pedig a sokkal költőibb „érszökés”-t javasolta. Állatnevei nagy játékos kedvről árulkodnak: a struccot például tevemadárnak hívta.

Ki tudja, ezeket a szavait miért vetette ki magából a magyar nyelv, s miért pártfogolta kezdettől fogva épp kórház szavát, amely a legtöbb európai nyelvvel szemben nem a szolgálatot, az ápolást, s még csak nem is az egészséget, hanem ennek épp ellentétét, magát a betegséget állítja középpontba? '
Az eredeti forrás oldala azóta eltűnt.

A mellszobor a kórház régi épülete előtt áll, ami ma Idősek Bentlakásos Otthona. A 170 cm magas mészkőtalapzaton, egy 50 x 90 cm nagyságú bronz mellszobrot látunk.