Már 1945 májusában, Bajcsy-Zsilinszky Endre temetésének idején felmerült, hogy méltó szoborral tisztelegjenek a hősi halált halt politikus emléke előtt. Még a helyet is kijelölték a tervezett szobor számára a VI. kerületi Anker köz előtti kis téren. A szoborállítás költségeit közadakozásból kívánták előteremteni. Addig emléktáblával állítottak emléket a politikusnak. Két emléktáblát is avattak: az egyiket 1945-ben a Fonciére-palota Bajcsy-Zsilinszky út felőli falán; a másikat 1946-ban Újpesten, a róla elnevezett utca 14. szám alatti épület falán. (http://www.kozterkep.hu/~/7183/_bajcsy_zsilinszky_endre_dombormuves_emlektabla_budapest_tar_istvan_1946.html )
Az ország szovjetizálódása során a szoborállítást leginkább szorgalmazó Kisgazda Párt kiszorult a hatalomból így a szobor terve is elhalt.
Bajcsy-Zsilinszky egykori harcostársai és tisztelői a hatvanas évektől ismét szorgalmazták a szobor felállítását, de a kezdeményezés csak a politikus születésének századik évfordulója közeledtével 1982-re érett be. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus 1983-ban meghívásos pályázatot írt ki a szobor elkészítésére, amelyen Eskulits Tamás terve nyert. A művész kétévi munkát fektetve a feladatba végül 1985 márciusára készült el a gipszmodellel, ám a zsűri „erőtlennek' találta az alkotást ezért új pályázatot írtak ki. (http://www.kozterkep.hu/~/6982/_bajcsy_zsilinszky_endre_kiskunfelegyhaza_eskulits_tamas_1989.html )
Az idő azonban haladt, s a centenáriumi ünnepség, amely egyben a szoboravatás apropójául is szolgált, vészesen közeledett. Állítólag az öt újabb pályázó közül azért választották Győrfi Sándort, mert ő tudta egyedül vállalni, hogy határidőre végez a munkával.
Komoly vita alakult ki a bizottság tagjai között, hogy álló, vagy ülőszobrot állítsanak Bajcsy-Zsilinszkynek. Végül kompromisszumos megoldás született, se nem álló, se nem ülő, hanem úgymond „két mozdulat közé szorult” alak készült, amely az alkotó szándéka szerint azt a pillanatot örökíti meg, amikor a nyilasok megtámadják a lakásán Bajcsy-Zsilinszkyt, aki viszont ellenáll.
A szobor végül határidőre elkészült és 1986. június 6-án, Bajcsy-Zsilinszky születésének centenáriumán fel is avatták a Deák téren, de igazából senki sem volt elégedett. A látvány szinte mindenkit megdöbbentett. Még az alkotó is magyarázkodásra kényszerült: „Én voltam a legjobban megrökönyödve, hiszen egy sokkal intimebb helyre, nem ekkora térre készült eredetileg a szobor. Ebben a környezetben egészen más hatása volt az alakzatnak.”
A szobor a sok fanyalgás ellenére több mint tíz évig a helyén maradt. 1997-ben az új Nemzeti Színház építési munkái miatt lebontották és hosszas huzavona után Tarpára került, ennek a vidéknek volt ugyanis Bajcsy-Zsilinszky az országgyűlési képviselője, s végakaratának megfelelően itt is lett eltemetve. Tarpa honlapján meg is találtam a szoborról készült képeket az alábbi felirattal:
„1975-ben állították fel Bajcsy-Zsilinszky Endre mellszobor a kultúrház előtti parkban. A szobrot Andreasz Papahrisztosz görög szobrászművész alkotta.” (Sic!)
A szobor helyén jelenleg az Európa-szobor áll. (http://www.kozterkep.hu/~/165/_europa_budapest_bencsik_istvan_2006.html )
2006-ban egy újabb Bajcsy-Zsilinszky- szobrot avattak a Deák téren, Illyés Antal alkotását, amelynek kivitele ugyancsak komoly vitát váltott ki. (http://www.kozterkep.hu/~/162/_bajcsy_zsilinszky_endre_szobor_budapest_illyes_antal_2006.html )

---

A történet már majdnem összeállt. Györfi Sándor által készített szobrot 1986-ben felállították az Erzsébet téren, 1997-ben lebontották, majd egy ideig Sülysápon tárolták egy udvaron, és 2003-ban felállították Tarpán. Ugyanarról a bronzszoborról van szó. Lehet, hogy a 280 cm az eredeti talapzattal együtt értendő. Az alkotó nevét viszont a Szoborlapon használt Györfi Sándorra kellene javítani. A Tarpa honlapján szereplő adatok teljesen zavarosak, és ráadásul ezt egy csomó egyéb honlap is átvette változatlan formában!