Bartha Miklós közíró és politikus szobrát 1914. június 21-én avatták fel a Városligetben. Egy leírás szerint „Bartha Miklós arca nyílt, energikus tekintetét tükrözi vissza, jobb lábával előre lép. Bal kezében kéziratcsomót szorít mellére, jobbját pedig a mögötte lévő padon nyugtatja, amelyen köpenye hever.”

Bartha Miklós (1848-1905) függetlenségi párti politikus, publicista volt. Jogi tanulmányait Budapesten végezte. 1873-tól – megszakításokkal – haláláig függetlenségi párti országgyűlési képviselő. A szabadelvű párti kormányok heves nacionalista, antiszemita, lényegében konzervatív ellenzékének vezére. Élesen szemben állt a munkásmozgalommal. 1880-ban megindította Kolozsvárt az Ellenzék c. napilapot, amelynek 1895-ig felelős, attól kezdve főszerkesztője volt. 1891-től a Magyar Hírlap, 1893-tól a Magyarország állandó vezércikkírója. 1893-ban ő indította meg a mozgalmat az EMKE (Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület) megalapítására. 1904-ben belépett a Függetlenségi és 48-as pártba. 1898-ban a Petőfi Társaság a tagjává választotta.
Legismertebb műve a Kazár földön című útinapló.(Kolozsvár, 1901)

A szobrot 1949-ben lebontották, jelenleg a Budapest Galéria raktárában őrzik.

---