Valamikor szebb napokat megélt Szabó László Fáklyavivő című alkotása. A szobor háttereként szolgáló beton építmény, az ún. „cápauszony” Barna Gábor építész és a papírgyári munkások munkája. Volt, amikor megkoszorúzták, és volt amikor (idézet: 2009. január 17 szombat, a helyi napilapból) „A szolnoki Tisza-liget bejáratánál lévő Felszabadulási emlékmű már évek óta a helyi fiatalok tréfáinak közkedvelt céltáblája. Pénteken egy gitárt kapott a nyakába a megyeszékhelyen csak „fagyis' szoborként elhíresült fáklyás férfi.”

Más elnevezést is akasztottak már rá: fáklyás szobor, cápauszony – „fegyverbe”. Szóba került az is, hogy eltávolítsák, de - idézet egy írásból -: „… a szobor jól van, ahol van, tudniillik bármit ábrázolhat, bármilyen cím adható neki: Pl.: fáklyavivőt ábrázolva akár az is lehetne a címe: világosságot az újságírók és a pártpolitikusok fejébe”. A szoborral az emberek megbékéltek, a szobor maradt és környezetét szépen gondozzák. Egyik jellemző képe Szolnok Tisza-ligeti bejárójának.

Levéltári anyagok böngészése közben előkerült adalék:
Csönge Attila fő levéltáros bogozta ki az archívumokból, hogy 1970. április 2.-án, a felszabadulás közelgő 25. és Lenin születésének szintén esedékes 100. évfordulója alkalmából egy henger alakú „időkapszula”-át zártak le és falaztak be a szobornál tartott ünnepségen.
A korabeli sajtóbeszámoló szerint az ünnepség sztárvendége Georgíj Tyimofejevics Beregovoj szovjet űrhajós volt, de Brezsnyev is köszöntötte messziről; a szolnoki vasútállomáson pár percre megálló vonatból az eseményeket.
Az időkapszula felbontásának időpontját 1995. április 4.-ére tervezték, azonban a kézbesítés idejére akkorát fordult a világ, hogy már senkit nem érdekelt az egész ügy, a befalazott üzenet pedig ma is ott nyugszik az emlékmű talapzatában.

Forrás: Szathmáry István – Szolnok múltjáról -