1793-ban megszűnt a független Lengyelország, felosztotta egymás között Oroszország, Poroszország és Ausztria. Ettől kezdve, egészen az I. világháborúig, ezen országok hadseregében szolgáltak a lengyel katonák, őket általában külön alakulatokba, úgynevezett Lengyel Légiókba szertvezték.
Józef Piłsudski 1914-ben az Osztrák-Magyar Monarhiában hozta létre Légióit. A keleti fronton, osztrák parancskoság alatt dandártábornikként vezethette lengyel katonáit.
Az első világháború alatt az antant hatalmai megállapodtak abban, hogy Lengyelországot helyre kell állítani. Nem sokkal a német fegyverletétel után, 1918. novemberében 11-én, Lengyelország kikiáltotta függetlenségét. Piłsudski lett az úja megalakításra váró állam államfője és a még nem létező hadsereg parancsnoka. Hatalmas feladatok álltak előtte. A Lengyel Légiók továbbra is mindenben támogatták tábornokukat.
Az emlékmű azt a pillanatot ábrázolja amikor Piłsudski büszkén tekint a menetelő Légiósaira.
Az alkotás három részből áll. Piłsudski jellegzetes alakja márvány alapzaton állva 6 méter magas; előtte a négy harsos eröltetett menetben; mögötte a 8 és fél méteres zászlórúd, rózsákkal díszített babérkoszorú fonattal, a csúcsán Piłsudski marsallbotjának díszével.