Érdekesnek és egyben jelentősnek gondolom, hogy az Egri Hunor által restaurált Mária-szobor környezetét, a templomtér rekonstrukciójával együtt alakították ki, a 2000. évi millenniumi ünnepségre. Markot Imre építészmérnök, akkori megbízott városi főépítész tervezte meg a Mária-szobor elhelyezését egy dombocskán, a hozzá készült körítő-fallal, melyben jeleket helyeztek el. Hét pontot jelenítettek meg kövekből, mellyel a Mária-kultuszban és a magyarság történetében fellelhető hetességre kívántak utalni. Erről a Szolnok Megyei Néplap 2000. augusztus 16-i számában megjelent, „Kiegészíteni, nem elnyomni kell a szobrot” c. cikkben olvashatunk. Szerettem volna a valóságban látni mindezeket, valamint a restaurált szobor állapotát, ezért meglátogattam a szobrot. A helyszínen láthattam a falazott körítő-falban az öt, az íves lépcsőben pedig még kettő kő-pontot, az így kialakított hét pontot, az egyszerűen megmunkált néhány kőből kiképzett kis kőcsoportokat. A szép, tágas templomtéren található Mária-szobrot jobb állapotban találtam, mint az olvasottak alapján gondoltam. Az 1755-ből származó szobor állapotának megőrzése bizonyára nem mindennapos feladata a restaurálásnak. Készítettem fényképeket a szoborról és a hét-pontot megjelenítő körítő-falról. Kár, hogy nincs a helyszínen egy kis táblácska, ennek a mélyen átgondolt elhelyezési és kialakítási módnak az ismertetésére.

---