A szobor felállítását már 1904-ben, Jókai halálát követően kezdték tervezni. Bizottság alakult a szükséges pénz gyűjtésére. Minden lelkesedés ellenére ehhez több évre volt szükség.
Az alkotó kiválasztása körül vita volt. Először zárt pályázatot írtak ki, a meghívott művészek: Gách István, Maróti Géza, Stróbl Alajos és Tóth István voltak.
Ez sem találkozott mindenki véleményével, voltak, akik nyílt pályázatot követeltek. Ennek hatására a négy meghívott művész visszalépett. A bizottság azonban (huszárvágás) felajánlotta a megbízást Stróblnak.
Mint olvasom, az alkotónak éppen nehezére esett Jókai alakjának megformálása. Nem szerette ugyanis a regényírókat, de Jókait sem. Megítélés kérdése, ki, mennyire látja ezt az alkotáson...
A szobor felállításának helyszíne ugyancsak vita tárgya volt. A több helyszín között nehéz volt a választás. 1915-ben a szobor modelljét felállították a mai Szabó Ervin Könyvtár előtti téren (Wenckheim-palota előtt), de a hely szűkösnek bizonyult (a forgalom pedig túl nagy volt) – pedig itt is csak a Jókai-alak került elhelyezésre.
Az első világháború közbejötte értelemszerűen újabb késedelmet okozott, mint ahogy minden szoborállítási program leállt Budapesten. A háború után a korábban összegyűlt összeg bizonyult kevésnek, mivel jelentősen veszített értékéből. Egy jelentős adomány révén (Déri Frigyes bécsi gyáros és műgyűjtő) hárultak el az akadályok és sor kerülhetett a szobor leleplezésére a róla elnevezett téren.
"Mi", itt a lapon tudjuk, hogy a terveken szerepelt egy oldalkompozíció, amin két fiatal nő ül, egyikük az ölében lévő könyvből olvas, másikuk felfelé néz, Jókait figyeli. A kompozíció soha nem kerülhetett a helyére, "Olvasó lányok" címmel a Városligetben élik önálló, így is értékes /bár kevésbé értelmezhető/ napjaikat 1929-től: http://www.kozterkep.hu/~/136/olvaso_lanyok_szobra_budapest_strobl_alajos_1929.html

Forrás: Mesélő szobrok (Bob Dent; Európa Kiadó, 2009)
+ Építő Ipar - Építő Művészet, 1915. június 13. p. 141. Petrik Lajos cikke