Ezt a szobrot 2003-ban avatták, de valójában 72 évvel ezelőtt, 1941-ben készítette az alkotója, Kós András szobrász, aki Kós Károly fia volt. A szobrász 2010. június 11-én hunyt el.

Sajnos közelebbit nem tudtam meg, hogy miért volt ez a közel hetven év várakozás. A rendelkezésemre álló könyv mindössze annyit ír, hogy 2003. május 11-én avatták, és 1941 óta várt felállításra.

Az alkotás egy hatalmas talapzaton látható. Nem is illik egymáshoz a szobor és talapzata. Lehet, hogy ezen is más szobor állt?
Meglehetősen furcsán van elhelyezve. A park egyik sarkában, de nem a park felé néz a szoboralak, hanem kifelé. Sőt, szépen körbeültették fákkal, és a parkban sétálva így nem is lehet észrevenni. Csak ha valaki szándékosan kutat utána, mint én, akkor találja meg. A parkban már nem egyszer sétáltam, és soha nem láttam, ezért gondoltam, hogy egészen biztosan a facsoport mögött lehet elrejtve az alkotás.

A szobrot alkotója minden bizonnyal a képek között szereplő, 1620-ban készült rézmetszetről mintázta, melyet ifj. Egidius Sadeler készített.

'...a Bethlen Gábor-szobor terve 1941-ben készült el a Magyar Királyi Kultúrkormányzat megbízásából, még Hóman Bálint kulturális miniszter idején. A terv kitüntető minősítést nyert, ám a történelem viharai miatt csak most, 62 év után valósulhatott meg. Tőkés László rámutatott: az ünneplôk között van az alkotó Kós András is, aki 89 évesen megélhette, hogy együtt örvendezzen a gyülekezettel a szobor leleplezésénél. Eredetileg a szobrot a kolozsvári Farkas utcai templom elé helyezték volna el, ám ez az adott körülmények között megvalósíthatatlan, így került végül Nagyváradra, Erdély kapujába. A püspök beszámolt arról, hogy a hatóságok adminisztratív okok miatt mindvégig akadályozták a szobor felállítását, azt kifogásolván, hogy az engedélyben Gábor helyett Gabriel név szerepel. Ugyanakkor az ellen is tiltakoztak, hogy a szobor talapzatán magyar nyelven olvasható Bethlen Gábor híres bibliai jelmondta. A feleknek végül sikerült kompromisszumot kötni: a hatóságok engedélyezik a szoborállítást, de lefedik a Gábor nevet és a magyar feliratot. Tôkés László válaszképpen hangsúlyozta, Bethlen Gábor az erdélyi tolerancia egyik képviselôje volt, jótevôje a korabeli ortodox és valamennyi egyháznak. Cselekvô módon képviselte az erdélyi és a vallási türelmet, éppen ezért elfogadhatatlan a hatóságok viszonyulása. Mindezt figyelembe véve, a 17. századból visszaesést könyvelhetünk el, ám a püspök kifejezte reményét, hogy az európai csatlakozásig sikerül kiküszöbölni a lemaradásokat. Végül Bethlen Gábor szavaival élve, egységre, szeretetre és összetartásra szólított fel.'

idézet innen: http://archivum.szabadsag.ro/archivum/2003/05/3maj-12.htm

Vettem egy könyvet pár napja a nagyváradi római katolikus székesegyházban. Abból egy idézet: "1566. március 10-i végzésével a hírhedt tordai országgyűlés száműzte az erdélyi fejedelemségből a katolikus vallást, így Váradról is távoznia kellett a püspöknek, és a káptalannak egyaránt.
A székesegyház magára maradt. 1600-ban födele és bolthajtása egy része beszakadt. 1618. február 24-én Bethlen Gábor erdélyi fejedelem elrendelte lebontását, és köveinek, a vár falaiba való beépítését. A török felszabadulás után, 1692-ben már a helyét sem ismeri senki. Így pusztult el Bethlen Gábor "buzgolkodása" folytán az első, Szent László építette székesegyházunk."
Forrás: Fodor József: A nagyváradi székesegyház története (Nagyvárad, 2012, 6. p.)

Ezek után a történelmi tények után nem is lehet csodálkozni, hogy évtizedekig húzódott Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szobrának felállítása a római katolikus székesegyház közvetlen közelében.
És ezután fölöttébb furcsa kijelentések hangzottak el a református püspöktől a szoboravató ünnepségen...
Lásd, itt: http://archivum.szabadsag.ro/archivum/2003/05/3maj-12.htm