A ma Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményként működő kőszegi tanintézet 1856 és 1945 között katonai iskola volt. Egészen szabatosan: 1856-tól Császári és Királyi Katonai Felső Nevelőintézet, 1874-tól Katonai Alreáliskola, 1922-től 'Hunyadi Mátyás' Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, 1939-től Magyar Királyi 'Hunyadi Mátyás' Honvéd Középiskolai Nevelőintézet volt az elnevezése. A háború befejezése véget vetett a katonai képzésnek, de nem a katonai jelenlétnek; a Vörös Hadsereg használta bázisul az épületeket és a parkot, egészen 1957-ig, amikor a komplexumba a gyógypedagógiai iskola költözött be.

Piers Vilmos (1838-1920) katonatiszt volt, még a katonai alreáliskola természetrajz-tanára, az egyik legnagyobb, egészen máig teljes egészében feldolgozatlan nyugat-magyarországi növénygyűjtemény létrehozója, és megalkotója annak a botanikai kertnek is, mely az iskolát évtizedeken át épségben körülvette, és amelynek nyomai mindmáig láthatóak. Mellszobrával szemközt áll egy komolyabb szobrászati hozzájárulás nélküli emlékkő (a záró képen látható), ezt helyezték el 1925-ben, a mellszobrot pedig 1974-ben, de alkotójára nem sikerült mindeddig ráakadni. Sajnos, a szobor orr-része megsérült.

A közelben álló Mátyás király-fejszobor feltöltésénél írtam már, hogy ez volt az a tanintézet, ahol Ottlik Géza 1923 és 1926 között a tanulmányait végezte, vagyis az egész az 'Iskola a határon' című regény színhelyének modellje.