Ló és lovas, örök és hálás szobrászati téma. Elegancia és harmónia bronzba öntve.
Hársch Ferenc admintárs kutatásának köszönhetően az alábbiakkal egészíthetem ki a szoborhoz kötődő információkat.
'Az ötvenes években több gigantikus beruházás indult Magyarországon. Ezek egyike volt a költségvetés számára óriási anyagi terhet jelentő és néhány év után le is állított budapesti metróépítés. A munka nem csak a föld alatt folyt. Megkezdődött az állomások felszíni létesítményeinek tervezése, sőt a Népstadion állomás épületének nagy része el is készült. Ennek tervezett szobrászati díszei sorában - az 1953. augusztus 20-án felavatott Népstadionhoz kapcsolódva - számos sport témájú alkotás szerepelt.
Az állomásépület keleti, illetve nyugati bejárata elé, a széles lépcsőfeljárat két végére Szabó Iván egy női, illetve Pátzay Pál egy férfi lovast ábrázoló szobra került volna. Mindkét alkotásnak 1953-ban készen állt már a gipszmintája, s a következő évben bronzba is öntötték őket. Így a két szobor ma is látható. Szabó Iván alkotását, a Sportlovasnőt 1972-ben Kiskunhalas központjában állították fel (http://www.kozterkep.hu/~/229). Pátzay műve, a Sportlovas kalandosabb körülmények között ugyan, de Budapesten maradt.
Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a földalatti vasút építését évekkel el kell halasztani, a bronzba öntött, ötnegyedes életnagyságú Sportlovast a Műcsarnok lépcsősorának jobb oldali mellvédjén helyezték el, majd 1958-ban az V. kerületben, a Szende Pál utca és a Dunakorzó sarkán állították fel. Húsz év múlva, a háborúban elpusztult egykori Ritz üresen álló telkén létesülő Fórum Szálló építése miatt ismét költöznie kellett a levett sapkájával köszönő Sportlovasnak. 1980-ban a Margit híd budai hídfője melletti, napjainkban már Germanus Gyula nevét viselő parkban nyert - talán immár végleges - elhelyezést.'

A budapesti alkotás felére kicsinyített méretű másodpéldányát 1979-ben Kazincbarcikán állították fel, lakótelepi környezetben (http://www.kozterkep.hu/~/2699).