Veszprémben járva találkoztam a szoborral - 'a húszemeletes tövében'. Több is van belőle - ld. Európa szoborpark. Nem említve, hogy a Marton Múzeumban (Tapolca) is látható egy példány.

Marton László Ars Poetikájából:
'Hiszek az egyetemes művészetben.
A jó művészi produktum önmagáért beszél. Sugárzása van, lebilincsel, nehéz tőle megszabadulni. Mindezt tudva, abban a reményben dolgozom, hogy nekem is sikerül az utókorra egy pár jó munkámat hátrahagyni. Biztos vagyok abban, hogy az idő csak azt menti meg, aminek vonzó ereje van. Az olyan munka, ami taszít, az elveszik.
...
A köztéren elhelyezett szobrok tömegekhez szólnak. Igyekeztem a mai értelmezéssel a nagy kultúrákból azt a formát (realizmust ) átmenteni, amivel közérthetővé teszem magamat és a művészet folyamatosságában egy láncszem lehetek. Az ilyen realizmus mindig is életet, erőt adott a művészetnek. Munka közben receptet senki sem ad, mi módon szülessen jó szobor, egy-egy alkotás minőségét műszerekkel mérni nem lehet.
A művészi produkció elsősorban tehetség dolga. Megítélésénél, ha van vonzóereje, a kíváncsiskodót csak nehezen engedi el. Ez a jelzés a legjobb bírálat a minőség megítélésére.' http://www.martonlaszlo.hu/marspoet.htm

Megemlékezés az alkotóról = A szobrász, aki előtt a japán herceg is fejet hajtott: http://zona.hu/article/1542/a-szobrasz-aki-elott-a-japan-herceg-is-fejet-hajtott.html
Szerző: F. Tóth Benedek, megjelent 2008. október 15-én