Jenei Jankó Sándor (1866-1923) erdőmérnök, főiskolai tanár

1906-ban a selmecbányai akadémia erdészeti földmérés professzora lett.
Az első magyar nyelvű fotogrammetriai tankönyv írója. Kutatásainak legismertebb területét a háromszögelési hálózat hibaelméletének témaköre alkotta, de az erdészeti szállítóberendezések komplex szemléletű (műszaki-gazdasági-erdészeti) vizsgálata terén is alapművet publikált. A világégés utáni határváltozások következtében a tanintézet (a mai Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának elődje) Sopronba költözött, ahol az akadémiai tanács Jenei Jankó Sándort választotta rektornak. Két évig töltötte be a felelősségteljes tisztséget, de a túlfeszített, rendszeresen éjszakába nyúló munka következtében 1922 augusztusában agyvérzést kapott, s így hosszabb pihenőre szorult. Állapota javulni látszott, azonban sógorának, Spissich Jánosnak vönöcki kúriáján a második agyvérzést már nem élte túl.
Érdekesség, hogy az alkotó Kutas László a minap kapta meg a soproni Berzsenyi Gimnázium Líceumi Öregdiák Szövetség ez évi díját, s mivel az oklevél melletti plasztikát is Ő készítette, így egy a Sopronban felállított 39 köztéri szobrát tartalmazó albumot kapta. Ő jegyezte meg az újságcikkben, de támogatóként én is tudom, hogy ősszel a 40.-et is felállítjuk, ugyanitt, Bezzegh László Kossuth díjas geodézia professzorunk mellszobrát.